„Õ miért van itt benn?” - mutatott rá a lopás bûntettével vádolt férfi a tárgyalóteremben helyet foglaló nõre. A bíró közlésére, miszerint a hallgatóként jelen lévõ hölgy újságíró, a vádlott felcsattant: ”Nem akarom, hogy itt legyen!” Mi történik ilyenkor? Kinek és mikor van joga bent lenni a tárgyalóteremben? Mit jelent a nyilvános tárgyalás és mi a zárt tárgyalás? Ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ.

Nyilvános tárgyalás

Magyarország Alaptörvénye rögzíti a tárgyalás nyilvánosságának alapelvét azzal, hogy kimondja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerû határidõn belül bírálja el.
A tárgyalási nyilvánosság azt jelenti, hogy - alapesetben – bárki jelen lehet akár sajtó képviselõjeként, akár érdeklõdõként egy-egy tárgyaláson. (A bíróság nyilvános tárgyalásáról a törvény értelmében a sajtó ugyan jogosult tájékoztatást adni, viszont a kép és hangfelvétel készítése bírói engedéllyel történhet.) Büntetõügyekben elõírás, hogy hallgatóság tagjai között minden 18. életévét betöltött személy helyet foglalhat, a 14. életévüket betöltöttek a bíró külön engedélyével vehetnek részt a tárgyaláson. 14 év alatti gyerek viszont nem tartózkodhat a tárgyalóteremben, kivéve akkor, ha õ részt vesz az eljárásban. A tanács elnöke a tárgyalás szabályszerû lefolytatása, méltóságának és biztonságának megõrzése érdekében, helyszûke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát. Fontos leszögezni: a nyilvánosság nem a felek ellen irányul, hanem az igazságszolgáltatás mûködésének átláthatóságát, ellenõrizhetõségét biztosítja. A társadalmi ellenõrzés lehetõsége hozzájárul ahhoz, hogy a bíróságok és az eljárásban részt vevõ más hivatalos személyek valóban függetlenül és pártatlanul, kizárólag a törvényeknek alárendelten járjanak el. Ez pedig nem csupán az adott eljárásban résztvevõ felek, hanem az egész társadalom érdeke is.

Honnan tájékozódhat?
 

A bíróságokon érdeklõdve tájékozódhat a kitûzött tárgyalásokról, de a közérdeklõdésre számot tartó ügyekrõl hetente készül un. sajtójegyzék is, amelyben megtalálható az ügy rövid leírása, a vádlott(ak) anonimizált adatai, a tárgyalás idõpontja, s helye. Ez elsõsorban a sajtó képviselõit hivatott tájékoztatni, de a fontosabb heti büntetõügyek rövid leírása elérhetõ a Zalaegerszegi Törvényszék honlapján is. / http://zalaegerszegitorvenyszek.birosag.hu/ /

Zárt ajtók

Bár a tárgyalások alapvetõen nyilvánosak, vannak olyan indokok, amik miatt a nyilvánosság korlátozható, illetve kizárható, s un. zárt tárgyalást rendelhet el a bíróság. Ilyen például, ha a nyilvánossággal veszélybe kerülne az üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megõrzése, de zárt tárgyalás rendelhetõ el erkölcsi okokból, vagy például az eljárásban részt vevõ kiskorú személy, tanú vagy sértett védelme érdekében is.
A bíróság a korlátozás vagy kizárás kérdésében minden esetben indokolt határozattal dönt, amely ellen nem lehet fellebbezni. Zárt tárgyalás elrendelése esetén a bíróság a tárgyaláson résztvevõket figyelmezteti, hogy a tárgyaláson elhangzottakról tájékoztatást nem adhatnak, szükség esetén figyelmezteti õket a minõsített adattal visszaélés büntetõjogi következményeire is.
Fontos megjegyezni: az elõzetes letartóztatások - a nyomozás, illetve a vádemelés érdekeire való tekintettel - mindig zárt ülésen zajlanak.

Ítélet - nyilvánosan
 

Ha a bíróság kizárta a tárgyalásról a nyilvánosságot, a határozatot, ítéletet akkor is nyilvánosan hirdeti ki. Ez alól egyetlen kivétel van: a bíróság nem hirdeti ki nyilvánosan a határozat indokolásának azon részét, amely nyilvánosságra hozatala sértené azt az érdeket, amelynek védelmében a zárt tárgyalást elrendelte.

Nyitott bíróság
 

A nyilvánosság elve az Országos Bírósági Hivatal által 2012-ben meghirdetett Nyitott Bíróság programban kiszélesítve, pedagógiai, ismeretközlõ céllal is él. A program keretében az ország bíróságai - elsõsorban, de nem kizárólag - 14-18 év közötti iskolai csoportokat, felsõoktatásban tanuló hallgatókat fogadnak, akik elõzetes jelentkezés és engedély alapján vesznek részt egy-egy tárgyaláson. A tárgyalást megelõzõen a bíró vagy egy igazságügyi alkalmazott ismerteti velük a bírósági rendszer felépítését, a tárgyalás menetét, a tárgyalótermi viselkedési szabályokat, illetve az ügy tárgyát. A tárgyalást követõen pedig lehetõség van kérdések feltételére, a hallottak, látottak megvitatására is.
További információk: www.birosag.hu

Dr. Beznicza Árpád
sajtószóvivõ