Az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait - mutattak rá új tanulmányukban a Potsdami Klímahatás Kutatóintézet (PIK) szakemberei.

A kutatók szerint a hatékonyabb élelmiszer-felhasználás és -elosztás révén 2050-re akár 14 százalékkal lehetne csökkenteni a mezõgazdasági tevékenységekbõl származó károsanyag-kibocsátást - írta a The Guardian címû brit lap internetes kiadása.
"A mezõgazdaság a klímaváltozás mögött álló egyik fontos tényezõ, amely a globális üvegházhatású gázkibocsátás több mint 20 százalékáért volt felelõs 2010-ben" - hangsúlyozta Prajal Pradhan, a tanulmány társszerzõje. Mint hozzátette, az élelmiszerveszteség és -hulladék csökkentésével elkerülhetõvé válna a fölösleges károsanyag-kibocsátás és enyhülnének a klímaváltozás bizonyos hatásai.
Az emberi fogyasztásra szánt ételek 30-40 százaléka hulladékként végzi világszerte, mert tönkremegy a betakarítás és a szállítás alatt vagy a boltok és a fogyasztók dobják ki õket. Az élelmiszerhulladék mennyisége várhatóan drasztikusan növekedni fog, ahogy a fejlõdõ gazdaságok, úgy mint Kína és India átveszik az olyan nyugati szokásokat, mint a több hús fogyasztása. A szakemberek szerint a gazdag országok továbbá több ételt fogyasztanak a szükségesnél, vagy egyszerûen kidobják az élelmiszert.
Az Environmental Science & Technology címû folyóiratban közölt tanulmány szerint a szegényebb országok fejlõdésével és a világ népességének növekedésével az élelmiszerhulladékkal összefüggõ globális károsgáz-kibocsátás a jelenlegi 0,5 gigatonnányi szén-dioxid éves értékrõl 1,9-2,5 gigatonnányira fog emelkedni a század közepére.
Széles körben elterjedt elképzelés, hogy az élelmiszerhulladék felszámolása és a világ élelmiszertöbbletének szétosztása segíthetne az éhezés problémájának felszámolásában.
A kutatók arra jutottak, hogy miközben az egy fõre jutó globális átlag élelmiszerszükséglet szinte változatlan, az elmúlt öt évtizedben gyorsan nõtt az élelmiszerekhez való hozzáférés, ami több mint 300 százalékkal növelte az élelmiszertöbblet megtermelésével összefüggõ károsanyag-kibocsátást.
A tanulmány ugyan nem részletezi, hogyan lehetne csökkenteni az élelmiszerhulladék mennyiségét, de rámutat arra, hogy a probléma kezelését célzó intézkedések már mind a fejlõdõ, mind a fejlett országokban megjelentek.
Januárban például 30 vállalati vezetõ, kormányilletékes, alapítványi és kutatócsoporti vezetõ alakított koalíciót annak érdekében, hogy 2030-ra felével csökkentse az élelmiszerhulladék mennyiségét.
 

MTI - Kanizsa