A dolgozói bérekrõl, az illegális bevándorlásról, Európa keresztény gyökereirõl, valamint az MSZP által támogatott népszavazási kezdeményezésekrõl volt szó hétfõn napirend elõtt az Országgyûlésben.

Szél Bernadett (LMP) élesen bírálta, hogy Matolcsy György jegybankelnök bérét a cseh és a szlovák jegybankelnökéhez igazították és ugyancsak a visegrádi négyek országainak bére volt a hivatkozási pont az állami cégvezetõk bérplafonjának két és félszeresére emelésekor. Felvetette, hogy ez miért nem referencia a dolgozói bérek meghatározásakor, amelyek 10-20 százalékos lemaradásban vannak.
Az ellenzéki politikus szerint miközben a magyar minimálbér 73 800 forint, a cseh 87 300, a szlovák 90 ezer, a lengyel pedig 118 ezer. Azt kérdezte, mikor lesz béremelés.
 

Cseresnyés Péter munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkár azt felelte: az ország 2010 elõtt csõdközeli állapotban volt, s akkor lehetett elkezdeni lépéseket tenni, amikor a gazdaság elindult a fejlõdés útján. Kiemelte, hogy az elmúlt idõszakban 51 százalékkal emelkedett a minimálbér és a vásárlóerõ-paritás is jelentõsen javult. A kisgyermekes családoknál 24-60 százalékkal nõtt a bérek reálértéke, a KSH februári adatai szerint pedig 6,9 százalékkal múlták felül a reálbérek az egy évvel korábbi szintet.
Az államtitkár szavai szerint nemcsak fizetésemeléssel, hanem adócsökkentéssel is hozzájárultak ahhoz, hogy több pénz maradjon az embereknél.
 

MTI - Kanizsa