A Nagykanizsai Torna Egylet 1866 a II. Vasutas Judo Csapatbajnokságot rendezi a Kanizsa Centrum Mozgásközpontjában május 14-én. Szombaton 10.30 órától az ünnepélyes programokkal kezdenek, a cselgáncsozók pedig 11 órától léphetnek a tatamira, ahogy azt a meghívóban olvashattuk: a 150 éves Nagykanizsai TE 1866 Judo Szakosztályának kiemelt programja keretében.

S ha az évforduló már elõkerült, érdemes pontosan a mai nap dátumára, vagyis május 10-ére fókuszálni, hiszen...

Nagykanizsa virágzó idõszakát élte a XIX. század második felében, amikor is 1866-ban megalakult a dél-zalai városban a Nagykanizsai Torna Egylet, lévén a helyi fejlõdés mondhatni maga után vonta a sportolás, vagyis a testkultúra területén is a szervezett keretek létrejöttét. Kiss Györgynek, az NTE 1866 elnökének is a segítségével dióhéjban megpróbáltuk áttekinteni a 150 év fõbb mozzanatait.

A zalai származású Mezõ Ferenc, az 1928-as amszterdami játékok szellemi olimpiai bajnoka 1936-ban így fogalmazott: "... az NTE 1866. május 10-én alakult meg (...) a magyarországi magyar tornaegyletek között idõrendben a Nagykanizsai Torna Egyletet illeti meg a második hely. Annyi kétségtelen, hogy Sopronban korábban kezdtek tornászni, de a kanizsaiak hamarabb eljutottak a megalakulásig." (Azért itt jegyezzük meg, hogy azt a bizonyos Soproni Torna Egyletet egyes információk szerint 1866. április 26-án alapították, egy másik egyesület, a fõvárosi Nemzeti Torna Egylet 1865-ben jött létre, míg egy ma is aktívan mûködõ klub, a SMAFC címerében az 1860-as évszám tûnik fel. Utóbbi egylet a történelmi Magyarország területérõl települt át a Hûség Városába.)
Tehát, még a kiegyezés elõtt Rambausek Norbert távírdász és Porges József vasúti mérnök elgondolásából indult el az egyesületi tornázás megszervezésének a lehetõsége és a klubon belül 34 tag kezdte meg a "rendszeres tornázást", az elnöki tisztet pedig Ebenspanger Lipót földbirtokos töltötte be elsõként. Õt a kereskedõ Walbach Mór követte 16 esztendõn át és az NTE 1870-ben rendezhette az elsõ nívós versenyét, melyre 170 tornász érkezett Temesvártól Szombathelyig.

A torna mellett hamarosan már a céllövõk és a súlyemelõk is szakosztállyal bírtak, Unger Ullman Elek vaskereskedõ elnöklése alatt pedig ismét lendületet kapott az NTE-n belüli sportélet - 1894-tõl. 1912-ben alakult meg a labdarúgók köre, saját pályájukat azonban csak 1920-ban avatták a város katonaréti részében. A (közben a VAC-ot, vagy éppen a Zrínyit is "magába olvasztó") klub piros-fehér színeiben akkor már birkózók, vívók, késõbb teniszezõk és atléták is indultak országos és rangos versenyeken, így a pezsgõ sportélet gyanánt nem véletlenül írhatta meg a fentebb idézett Mezõ Ferenc 1936-ban Hetvenéves a Nagykanizsai Torna Egylet címû ismertetõjét.

A második világégés utáni idõszak a nagy átalakulások és változások ideje, persze nem csupán a sportban, de maradva annál, Kanizsán például elõbb az NTE és az Építõk klubjának sportélete is egybefonódott, hogy így fogalmazzunk, majd az 1960-as években a szóban forgó egyesület egyesült az 1919-ben alapított NVTE-vel, s innentõl ismét "fõ helyre" került az NTE elnevezés - a MÁV-NTE-ben... A következõ évtizedben az ország egyik legtöbb szakosztályát mûködtetõ klubjává vált az akkor már "Vasútnak" becézett és kék-piros színeket viselõ egyesület, 2003-tól pedig már az NTE 1866 (MÁV Rt.) névvel találkozhat(t)unk a krónikákban.

P.L.