A munkaerõpiac igényeinek változása miatt kell átstrukturálni a szakképzés rendszerét - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára a Kossuth rádió 180 perc címû mûsorában szerda reggel. Az államtitkár jelezte: szeretnék, ha a társadalmi vita után szeptemberben már az új struktúra szerint indulhatna az oktatás.

Cseresnyés Péter kiemelte, hogy a munkaerõpiacon igénylik a jól képzett szakembereket, a fiataloknak korszerû tudást kell kapniuk, és az oktatás rendszerének jobban kell igazodnia a munkaerõpiac igényeihez.
Az államtitkár elmondta: a tervek szerint a mostani szakközépiskolák szakgimnáziumokká alakulnak át, a szakiskolákból pedig szakközépiskolák lesznek. A szakközépiskolában most négy év után a diákok érettségiznek, majd még egy évet "rá kell húzniuk", hogy szakmát szerezzenek. Az új rendszerben azonban a leendõ szakgimnáziumokban négy év alatt megszerzik az érettségit és szakmát is kapnak a fiatalok, így aki nem akar továbbtanulni, az is el tud helyezkedni a munkaerõpiacon - jegyezte meg.
Hozzátette: ennek érdekében a szakképzés magasabb óraszámban történik majd, vagyis valamely tantárgyakból kevesebbet fog tanulni az elképzelések szerint a szakgimnáziumba járó diák.
Tájékoztatása szerint a terv az, hogy a szakmai tárgy mellé a biológia, a fizika, a kémia és a földrajz közül egyet még normál óraszámban tanulna a diák, valamint a szakmájával kapcsolatban egy további természettudományos tárgyat vagy az idegen nyelvet csökkentett óraszámban, és "a két másik tárgy sérülne". Az államtitkár hangsúlyozta: az érettségi tárgyak - a magyar, matematika, történelem, idegen nyelv - vonatkozásában azonban nem lenne változás, azokat a mostani óraszámban tanulnák.
Azzal kapcsolatban, hogy egyes vélemények szerint az új rendszerben sérülne az iskolák közötti átjárhatóság, kifejtette: a szakgimnáziumban tanulók az új rendszerben is megkapnák az érettségi felkészítés során azt a tudást, amit eddig, sõt "tágabbra nyitják a lehetõségét" azoknak a fiataloknak, akik a leendõ szakgimnáziumokba jelentkeznek, például azzal, hogy ugyanazt a tudást meg tudják szerezni az érettségi tárgyakban, mint a normál gimnáziumokban tanulók, ráadásul a szakmához kapcsolódóan még plusztudást is szereznek.
Mint mondta, a felsõoktatásba is nyitott marad az út, megmarad a lehetõsége annak, hogy ha valaki nem a szakgimnázium irányába akar továbbtanulni, akkor plusztudás megszerzésével eredményesen tudjon felvételizni a felsõoktatási intézménybe. Aki pedig szakgimnáziumból szakirányú felsõoktatási intézménybe jelentkezne, azt pluszpontokkal vagy az alapképzés idejének csökkentésével kívánják elõnyhöz juttatni - közölte.
Jelezte, jelenleg is folyik a javaslat társadalmi egyeztetése, várják az elképzeléseket arra, hogyan nézzen ki a kerettanterv, milyen természettudományos tárgyakat tanuljanak a fiatalok a nem szakmai tárgyakon túl. Hozzátette: szeretnék, ha szeptemberben el tudna indulni az új rendszerû oktatás.

MTI - Kanizsa