Össztársadalmi feladat, hogy legyenek a munkaerõpiacon megfelelõ képzettséggel rendelkezõ szakemberek az ország, a gazdaság versenyképességének növelése érdekében - hangsúlyozta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára csütörtökön az Objektív Kutató Intézet konferenciáján a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Az államtitkár elõadásában úgy vélte, hogy a munkaerõpiacot a kereslet és kínálat egyensúlytalansága jellemzi, egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerõhiány. Cseresnyés Péter kiemelte: Európában az egyik legnagyobb kihívás a gazdasági növekedés beindítása, a bõvülés ütemének fenntartása, a foglalkoztatás növelése. Az államtitkár kitért arra, hogy Magyarországon 2010-2015-ben bõvült a foglalkoztatatás, csökkent a munkanélküliség, a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók nélkül is 4 millióan dolgoznak az országban. Cseresnyés Péter hangsúlyozta, hogy a kormány ösztönzi a foglalkoztatás növelését. Kifejtette: sikeres a 2013 elején bevezetett munkavédelmi akcióterv, amely a foglalkoztatókat támogatja különbözõ kedvezményekkel a hátrányos helyzetû munkaerõ alkalmazása esetén. Az akcióterv évente átlagosan 900 ezer munkavállaló foglalkoztatását segíti, a munkáltatók terhei 357 milliárd forinttal csökkentek 2015 végéig, hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz a hátrányos térségekben lévõ szabad vállalkozási zónákban nyújtott támogatási lehetõségek is - közölte. Az NGM államtitkára elõadásában kitért arra, a kormány ösztönzi, hogy a közfoglalkoztatottak minél elõbb elhelyezkedjenek a versenyszférában. A kormány az európai uniós források felhasználásával is támogatja a foglalkoztatáspolitika megvalósulását - jelentette ki az államtitkár, példaként említve a fiatalok elhelyezkedését segítõ Ifjúsági garancia programot, a fiatalok vállalkozó válásának támogatását, a gyakornoki programok mûködtetését, az Út a munkerõpiacra programot, a rugalmas foglalkoztatás ösztönzését, illetve a társadalmi célú foglalkoztatást. A konferenciát megnyitó Kiss Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (BKIK) elmondta, hogy álláspontjuk szerint a cafeteria átalakításakor a SZÉP-kártya rendszert meg kellene tartani, hiszen az a belföldi turizmust segíti, és a felhasználók a pénzt itthon költik el. A konferenciát követõen az újságírói kérdésre válaszolva Cseresnyés Péter elmondta, hogy folynak a tárgyalások a cafeteria rendszerrõl.

MTI - Kanizsa