A Föld növekvõ népessége miatt egyre több embert kell ellátni élelmiszerrel, de egyre kevesebb a jó minõségû víz, miközben romlik a megmûvelt területek termõképessége és csökken az erdõterületek nagysága; mindez olyan problémákat okoz, amelyeket nemcsak a politikusoknak és a közgazdászoknak, hanem az agrárszakembereknek kell megoldania - jelentette ki a köztársasági elnök Keszthelyen.

Áder János a Pannon Egyetem Georgikon Karán klímavédelmi témájú elõadása keretében számos kérdést felvetve fogalmazta meg megoldandó feladatként, hogy meg tudjuk-e õrizni a talaj termõképességét, találunk-e korszerûbb, energiahatékonyabb és az eddiginél olcsóbb öntözési technikákat vagy át tudunk-e térni az éjszakai öntözésre. Miután Magyarországon minden második év ma már aszályosnak számít, ezért szárazságtûrõ növényeket kell nemesíteni. Ha megfelelõ vetõmagot tudunk elõállítani, akkor az exportképes áru lehet, amivel más, szintén aszály sújtotta országokat is el tudunk látni - vélekedett Áder János a mezõgazdaság-tudományi hallgatók és oktatók elõtt. A megoldásra váró kérdések közé sorolta, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben olyan új takarmányokra van szükség, ami jobban hasznosul, de egyben csökkenti is a metángáz-kibocsátást. A mezõgazdasági melléktermékeket pedig minél nagyobb mértékben biogázként vagy üzemanyagként kellene hasznosítani. Az államfõ arra emlékeztetett, hogy gyorsuló világban élünk, ami miatt egyszerre kell alkalmazkodni, de meg is kell változtatni azokat a folyamatokat, amelyek ide vezettek. Egy amerikai kutatóintézet anyagából idézve elmondta: a világ népessége a jelenlegi 7,4 milliárdról 2050-re 9 milliárd fölé emelkedik, s növekszik a városi lakosság aránya. "Hihetetlen urbanizációs hullám megy végig a világban", aminek következményeként 2050-re a Föld népességének mintegy háromnegyede városlakó lesz, de ez növekvõ környezeti terheléssel, társadalmi, szociális és gazdasági feszültséggel jár, s már ma sem képesek sok helyütt megteremteni a normális emberi lakhatás feltételeit. Az urbanizációs hullám miatt "a következõ egy generációnyi idõben annyi várost és városrészt kell megépíteni, mint az elmúlt kétezer évben" összesen - fogalmazott Áder János. A klímaváltozás jelei között említette a növekvõ széndioxid-kibocsátást, s hogy a globális felmelegedés következményeként a tengerek, óceánok hõmérséklete is jelentõsen emelkedett. Felidézte, hogy 2015 Magyarországon is a rekordok éve volt négy tartós hõségriadóval, ami még soha nem fordult elõ, ahogy egy hétig tartó, sõt szeptemberben elrendelt hõségriasztás sem, de az idei elsõ hónap idõjárási adatai is várhatóan újabb rekordokat vetítenek elõ. Az államfõ kitért arra is, hogy a széndioxidot nagy mértékben elnyelõ óceánok savasodnak, ami miatt a korallzátonyok elfehérednek, s három Celsius-fokos hõmérséklet-emelkedés esetén szinte minden élet eltûnik. Az elõadáson résztvevõket is bevonva, egy hallgató közremûködésével - fazék, poharak és pipetta segítségével - azt szemléltette, hogy a Föld vízkészletének mindössze 2,5 százaléka édesvíz, de jelentõs része ennek is fagyott állapotú vagy a felszín alatt található. Ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a növekvõ vízhiány a Föld népességének gyarapodásával, az urbanizáció terjedésével, illetve a mezõgazdasági földhasználat és az életszínvonal növelésével együtt egyre komolyabb probléma lesz. Az ENSZ elemzését idézve azt mondta: a Földön 4 milliárd ember olyan helyen él, ahol legalább egy hónapig súlyos vízhiány van, 1,8 milliárd ember fél éven át vízkorlátozást szenved el, 500 millió pedig olyan helyen él, ahol kétszer annyi vizet vesznek ki a vízlelõhelyekrõl, mint amennyit a természet pótolni tud. Utalt arra, hogy Kaliforniában már négy éve "megaaszály" van, ami miatt komoly vízkorlátozás mellett kénytelen élni mintegy 35 millió ember, s ez súlyos mezõgazdasági következményekkel is jár. Etiópiában 200-250 ezer ember halhat éhen a következõ hónapokban a drámai mértékû aszály miatt, Venezuelában pedig már a vízhiány miatt csökkent áramtermelésbõl adódó problémák okán kijárási tilalmat is el kellett rendelni az áramkorlátozásokkal összefüggésben. Emlékeztetett arra is, hogy a négy éve tartó szíriai polgárháború kitörésének egyik fõ oka az volt, hogy a hároméves aszály miatt gazdasági, szociális problémák alakultak ki, s azt ezt tetézõ vallási, etnikai feszültségek robbanáshoz vezettek. Emiatt indult el több millió ember, így "a migráció, mint a klímaváltozás egyik nagyon súlyos következménye, a mindennapi életünk részévé vált". A hazai mezõgazdaság elõtt álló kihívásokról szólva az államfõ arról is beszélt, hogy a tigrisszúnyogok okozta fertõzések világszerte tapasztalt gyors terjedéséhez hasonlóan akár a növényi kórokozók is gyorsan szétterjedhetnek a Földön. Egyre súlyosabb mindennapi probléma ma már Magyarországon az allergiás panaszokat okozó parlagfûszennyezés, s a szinte megállíthatatlanul terjedõ gyomnövény komoly mezõgazdasági károkat is okoz, akár 30 százalékkal csökkentve a termésmennyiséget. Áder János szólt a Párizsban tavaly megkötött és nemrég New Yorkban aláírt klímavédelmi megállapodásról, ami szerint a Föld országai arra törekszenek, hogy megakadályozzák a földfelszíni hõmérséklet két foknál magasabb emelkedését. A jelenlegi széndioxid-kibocsátás mellett azonban mindössze 17 évünk van ennek betartására. Ezért van még tennivaló, törekedni kell, hogy a légiközlekedésre és a tengerhajózásra is kiterjedjen a megállapodás. Utalt arra is, hogy Magyarország azon 21 szerencsés állam közé tartozik, ahol az elmúlt 25 évben emelkedett a GDP, de csökkent az energiafelhasználás és ezzel együtt a károsanyag-kibocsátás is. "Ezt a helyzeti elõnyt ki kell használni" - jelentette ki Áder János keszthelyi elõadásán. MTI Fotó: Varga György

MTI - Kanizsa