A klímaváltozás, élõhelyük elvesztése, betegségek és invazív fajok elszaporodása miatt az ismert növényfajok ötödét kipusztulás fenyegeti egy, a globális növényvilágról készült brit felmérés szerint.

A tudósok becslése szerint a tudomány ma mintegy 390 ezer növényfajt ismer. Tavaly 2034, addig ismeretlen növényfajt fedeztek fel - idézte a BBC News a brit Királyi Botanikus Kert (RBG) jelentését.

A beszámoló ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a növényfajok 21 százalékát a kipusztulás fenyegeti. Ennek fõbb okai között a klímaváltozást, az élõhely elvesztését, a különbözõ betegségeket és az invazív fajok elterjedését sorolták fel.

Kathy Willis professzor, a London délnyugati részén található világhírû növénykert és botanikai kutatóállomás, a RBG Kew tudósa elmondta: "nagyon fontos, hogy megtudjuk, hány növényfaj él a Földön, hol találhatóak, milyen kapcsolatban álnak egymással az egyes növénycsoportok, hiszen a növények alapvetõek az emberiség jóléte szempontjából. Ellátnak minket táplálékkal, üzemanyaggal, gyógyszerrel, és a klímánk szabályozásában is szerepet játszanak".

A Föld növényvilágának felmérésekor a kutatók sok átfedést találtak: számos növény szerepel különbözõ néven, mivel elõfordul, hogy különbözõ botanikusok, különbözõ idõpontban más nevet adtak nekik.

A felmérés az ismert növényfajok számát mintegy 390 ezerre becsülte az algák, moszatok, párlófüvek és borzhínárok nélkül. A 390 ezer faj zöme, pontosan 369 ezer 400, virágos növény.

Willis szerint ugyanakkor az ismert növényfajok csak a felszínt jelentik, sok ezernyi olyan faj él a Földön, amelyet nem ismerünk. A tudósok folyamatosan bukkannak újabb és újabb fajokra. Tavaly például a begónia kilencven új faját fedezték fel, emellett öt hagymafajt is találtak és egy új rovarevõ növényt (Drosera magnifica) is regisztráltak Brazíliában.

A környezetvédõk szerint ma majdnem ötezer invazív növényfajt ismerünk. Mivel nagyon nehéz megszabadulni tõlük, a világgazdaság közel öt százalékát emészti fel az ellenük való küzdelem.

A jelentés arra is kitér, hogy a Föld növényvilágának 10 százalékát nagyon érzékenyen érinti a klímaváltozás. A globális felmelegedés hosszú távú hatásai azonban még nem világosak. Vannak térségek, ahol a légkörbe jutott széndioxid jó hatással van egyes növényekre, az Északi-sark például kizöldül, egyes szavannás vidékek növényvilága is gazdagodik, és egyes fák magasabbra nõnek - mondta Wallis.

A tudós ugyanakkor hozzátette: a klímaváltozás miatt változik a növények eloszlása és virágzása. A felmelegedés közvetett módon hat a növények beporzására is, aminek komoly következményei lehetnek a növényekre nézve.

A Kew Gardens ezentúl évente elvégzi a globális felmérését, ami lehetõvé teszi, hogy a tudósok megfigyelhessék a növényvilág változását.

MTI - Kanizsa