A meghatározó vállalkozások körében csökken a külföldi érdekeltségû cégek aránya, jelentõsen megnõtt ugyanis a hazai érdekeltségû vállalatok száma - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató felmérésébõl.

Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója a közleményben ismerteti: az elmúlt öt évben 2-3 százalékkal csökkent a külföldi tulajdonosok súlya, elsõsorban az 1 milliárd forint feletti árbevételû társaságok között. Számuk nem változott érdemben, arányuk azért csökkent, mert a tisztán hazai érdekeltségû cégek száma jelentõsen megnõtt a 100 millió és az 1 milliárd forint feletti árbevételû cégek körében is.     

A tradicionális szereplõnek számító Németország és Ausztria szerepe az Opten szerint az átlagnál is jobban csökken. A német érdekeltségû cégek száma mintegy 15 százalékkal, míg az osztrákoké közel 10 százalékkal mérséklõdött az elmúlt 5 évben.     

Az ukrán tulajdonosokhoz köthetõ cégek száma ugyanakkor 40 százalékkal nõtt, és ezzel Ukrajna felkerült a toplista 2. helyére Németország mögé. Pertics Richárd szerint a tapasztalat az, hogy az ukrán kapcsolatú cégek jelentõs része nem valódi gazdasági érdeket tükröz, hanem a cégtemetés egyik "szürke" formája.     

Azok a cégek, amelyeknek a tulajdonosai között külföldi cégek vagy magánszemélyek is vannak, mintegy 760 ezer alkalmazottnak adnak munkát, és foglalkoztatottaik száma jelentõsen növekszik.     

Pertics Richárd szerint a külföldiek súlyának csökkenése nem feltétlenül pozitív. A külföldi érdekeltségû társaságok tõkeellátottsága ugyanis sokkal jobb, ezáltal stabilitabbak, ami sok esetben támaszpontokat jelent a rendkívül elaprózódott és tõkeszegény hazai cégstruktúrában, ennek további hígulása nem segíti a hosszú távú stabilitást - fejti ki a közleményben.     

Az igazgató szerint a negatívumok között kell megemlíteni ugyanakkor, hogy a külföldi tulajdonosok által felvett átlagos osztalék nagyságrendekkel haladja meg a hazai tulajdonosok által felvettet, és a kivett pénzt - az adók megfizetése után - feltehetõleg ki viszik az országból. A hazai üzleti etika alacsony szintje mellett léteznek alternatív módszerek az adó optimalizálására és a cégekben keletkezett jövedelmek kivételére - hívja fel a figyelmet.

MTI - Kanizsa