Néhány év alatt csökkent a dohányzók száma Magyarországon, ugyanakkor a fiatalok körében nõtt a naponta rágyújtók aránya - mondta az egészségügyért felelõs államtitkár a dohányzásmentes világnap alkalmából tartott sajtótájékoztatón.

Ónodi-Szûcs Zoltán a nemdohányzók védelmérõl szóló törvényt az utóbbi évek "legnagyobb vívmányaként" említette, jelezte egyúttal, hogy májustól az elektromos cigaretta (e-cigaretta) is ugyanolyan korlátozás alá esik a fogyasztást, az árusítást és a reklámozást tekintve, mint a hagyományos dohányáruk. Amíg a szakmai vita nem zárul le az e-cigarettáról, addig a kormány azon az állásponton lesz, hogy a dohányzást imitáló eszközök is ugyannyira ártalmasak, mint a cigaretták - tette hozzá.     

Az államtitkár kitért arra is, hogy a dohányzás korlátozása nem igazolta a korábbi félelmeket, tehát például a vendéglátás bevétele nem csökkent az intézkedés hatására. Az intézkedéseket az is indokolja, hogy 80-90 milliárd forinttal többet költ az állam a dohányzás okozta egészségkárosodás gyógyítására, mint amennyi adóbevétele származik a dohánytermékek adójából - jelezte.     

Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetõje arról beszélt, az idei világnap (május 31.) fõ témája, hogy a tagállamokat felkészítse a cigaretták egységes csomagolásának bevezetésére.     

Mint mondta, az intézkedés célja, hogy szabványos színnel és betûtípussal lássák el a dobozokat, csak a márkát és a típust lehet jelölni majd egységes karakterekkel, továbbá a képpel illusztrált egészségvédõ szlogenek nagyobbak lesznek a dobozokon. Ezeken kívül semmi más: márka, imázs, promóció sem lehet majd a cigarettás paklikon.     

Pusztai Zsófia kiemelte, számos ország már bevezette az egységes csomagolást, Franciaország és az Egyesült Királyság például idén májusban kezdte alkalmazni ezt a fajta egységes jelölést.     

Beszédes adat, hogy a világon minden 6. percben meghal valaki a dohányzás miatt, és ez megelõzhetõ lenne - tette hozzá a szakember, aki üdvözölte, hogy a magyar kormány bevezetette az e-cigarettára vonatkozó korlátozásokat.     

Pusztai Zsófia kitért arra is: a dohányzók aránya 2009-ben a férfiak körében 44,3 százalék volt, a nõknél 34,1 százalék, ez 2014-ben csökkent 41,7 százalékra, illetve 28,5 százalékra. Nõtt a nemdohányzók aránya a 13-15 évesek körében is. Az alkalmi dohányosok aránya a 2012-es 28 százalékról 2013-ra 21 százalékra csökkent, ezzel egy idõben ugyanakkor a naponta dohányzó 13-15 évesek aránya 7,5 százalékról 9,5 százalékra emelkedett. Az irodavezetõ aggasztónak nevezte, hogy míg 2012-ben a felmérések eredményei szerint azon fiatalok közül, akik még soha nem próbálták a dohányzást, 2,9 százalék használt e-cigarettát, 2013-ra ez az arány 4 százalékra emelkedett.     

Török Krisztina, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet fõigazgatója arról beszélt, hogy 61 olyan egészségfejlesztési iroda van az országban, amely bekapcsolódott a dohányzásellenes programba. Az elmúlt években több mint 86 ezer ember állapotát mérték fel, közülük 46 ezren dohányoztak, és az egészségfejlesztési intézetek több mint 1200 embernek szerveztek leszokást segítõ programokat.     

Kovács Gábor, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet fõigazgató fõorvosa kiemelte, hogy Magyarország világelsõ a tüdõrák okozta halálozásban, lakosságarányosan nézve tavaly 8500-an haltak meg ebben a betegségben. Hozzátette, emelkedett a nõk aránya a tüdõrákos halálozásban, hiszen a nõi felnõtt lakosság 25 százaléka dohányzik.     

A szakember jelezte, vannak leszokást segítõ, támogató programok a tüdõgondozókban, valamint telefonon is kérhetnek segítséget azok, aki le szeretnék tenni a cigarettát, õk a 06/80-44-20-44-es zöldszám hívásával kérhetnek tanácsot szakemberektõl. A fõorvos elmondta még, tervezik, hogy célzott tüdõszûrésre hívják majd az 50 év feletti dohányosokat.     

Szentes Tamás országos tisztifõorvos ismertetése szerint az Országos Tisztiorvosi Hivatal és az ÁNTSZ 2012-ben 56 ezer ellenõrzést végzett és 230 esetben szabtak ki bírságot, 2014-ben 32 ezer ellenõrzésbõl 208 esetben bírságoltak, míg tavaly 27 ezer ellenõrzés mellett 143 volt a bírságolások száma. Hozzátette: a számok is mutatják, hogy erõsödik a lakosság jogkövetõ magatartása, valamint fejlõdik az egészségkultúrája is.     

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelõs államtitkár arról beszélt: azon túl, hogy a dohányzásnak csak negatív hatása van, drága is, hiszen a dohányárura költött pénzt más célra lehetne fordítani. A tapasztalatok azt mutatják - folytatta -, hogy a fiatalok nagy része használ e-cigarettát, és nagyobb arányban próbálják ki ezt a terméket olyanok is, akik korábban nem dohányoztak.

MTI - Kanizsa