Alapításának 100. évfordulóját ünnepelte a legrégebben mûködõ víziközmû társaságok közé tartozó Dézalai Víz- és Csatornamû ZRt. A társaság 107 tulajdonossal Zala és Somogy megye 103 településén van jelen a víziközmû szolgáltatásaival. Az ott élõ több mint 130 ezer felhasználónak szolgáltat ivóvizet 966 km hosszú csõvezetéken és több mint tízezer bekötésen keresztül. A 738 km hosszú szennyvízcsatorna hálózatán pedig összesen 67 településnek biztosítja a szennyvízelvezetést és szennyvíztisztítást a zrt.

Sormáson, az István Fogadóban megrendezett jubileumi ünnepséget Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára, Nagykanizsa és térsége országgyûlési képviselõje nyitotta meg. Köszöntõ beszédet mondott: dr. Dorka Lajos, a Magyar Energetikai és Közmûszabályozási Hivatal (MEKH) elnöke, Kun Csaba, a MEKH elnöhelyettesi tanácsadója, Kurdi Viktor a MaVíz elnöke és Dénes Sándor polgármester. Ünnepi beszédet mondott Kassai Zoltán, a Délzalai Víz- és Csatornamû ZRt. elnök-vezérigazgatója.

„Az egyetlen igazi biztonságot, amit egy ember elérhet az életben, a felhalmozott tudás, tapasztalat és képesség jelenti… A siker pedig annyit jelent, hogy épp azokkal a képességekkel rendelkezünk, melyekre egy adott pillanatban szükség van.”

Cseresnyés Péter államtitkár Henry Ford közel 100 éves örökbecsû gondolatával köszöntötte a megjelenteket. – Azért választottam a citált idézetet Fordtól, mert úgy vélem, azt a lényeget fogalmazta meg egy ember életére vonatkoztatva, vagyis a siker és a biztonság legfõbb kritériumát, amely egyaránt igaz a szakmai elkötelezettségre, és igaz egy vállalat és egy közösség életére. Amit egyénenként elérhetünk az életben, az annak a képességünknek köszönhetõ, hogy a felhalmozott tudást alkalmazzuk és alkalmazni akarjuk a megoldandó problémára. Hogy megtaláljuk meglévõ tapasztalatunk tárházában azt a módot, amely minket valódi megoldásra és sikerre vezet el – hangsúlyozta a politikus, majd városunk jelmondatát belefûzve folytatta a gondolatait:

– Ha a legnagyobb hatású civilizációt, a Római Birodalmat tekintjük mintának, láthatjuk, hogy fennállásának évezredes kultúráját és stabilitását az a szemlélet teremtette meg, hogy igazán csak akkor tud a távolba tekintõen naggyá válni egy közösség, ha az alapjai megkérdõjelezhetetlenül erõsek és megbízhatóak. Mindez a szellemiség a hitükben, a jogrendszerükben és a mûvészetükben egyaránt jelen volt, de a várostervezés és a mélyépítészet területén alkottak igazán páratlant. Kiváló épületeik és palotáik mellett az úthálózatuk, de fõként, a csatornahálózatuk és vízmûveik mai fogalmakkal mérve is nagyszerû mûremekek, amelyek megalkotásakor nem nélkülözték a befektetett energiát, a felhalmozott tudást és tapasztalatot. A rómaiak úgy kezdtek önmaguk kultúrájának felépítésébe, hogy még kis városként mertek nagyot álmodni, és a nem látható csatornáikat, vízmûveiket is a legnagyobb alapossággal építették meg és gondozták. A vízre, annak elvezetésére és tisztítására építették fel világukat, felelõsségteljes jövõjüket.

Ezt követõen tért rá köszöntõjében az államtitkár a helyi cég felelõsségteljes munkájára:

– Egy egész térség ellátottságát kell biztosítania nap, mint nap egy olyan világban, ahol a víz és a közmûvek megléte és állapota lassan lét- és sorskérdéssé válik. Földünk legnagyobb területén, sõt Európa országaiban is a legsúlyosabb problémát jelenti, ezért lehetünk büszkék arra, hogy nemzetünk és térségünk hajdan biztos alapokra építkezett, és közmûrendszerét komoly szaktudással alapozta meg, és tartja fenn mindmáig. Ahogy az Önök szakmai közössége is, amely 100 éves fennállása során képes volt elérni, hogy természetes legyen számunkra, itt élõk számára, hogy a vízcsapot kinyitva mindig tiszta, jó minõségû vizet ihassunk. Magyarország ellátottsága és közmû fejlettsége tehát szinte egyedülálló még európai viszonylatban is, szemben más országokkal, ahol ez csupán vágyálom lehet. Mindez rávilágít, hogy nagy értékünk a víz, és az a tudás és tapasztalat is, amely e közös kincsünk meglétén alapul. Akár itt Nagykanizsán és a térségben, ahol ma már érdemes világossá tenni, hogy ez a kincs és ez a tudás, mely itt megtalálható, köszönhetõen a 100 éves Délzalai Vízmûnek is, nem természetes, nem ajándék. Hanem érték, a legfõbb értékeink egyike, amely a XXI. század legnagyobb kihívása is egyben az ivóvíz hiánya és a közmûvek fejletlensége miatt.

Még a jelenleg is zajló és várhatóan a közeljövõben egyre súlyosabb problémává váló közel-keleti, de fõként afrikai országokból való népvándorlás egyik oka is a víz hiányából adódik, ami Magyarországot stratégiai szempontból különösen súlyos mértékben érinti, és ezáltal fel is értékel minket. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk értékeinkkel, becsüljük meg a magyar, a nagykanizsai szaktudást, a felhalmozott tapasztalatot, mert ez a mi kultúránk alapja is egyben – hangsúlyozta. A jubileumi ünnepség üzenetét tolmácsolva az államtitkár kijelentette:

– Amikor itt állunk a 100 éves Délzalai Víz- és Csatornamû ZRt. rendezvényén, és ünnepeljük az eltelt évszázad munkáját, egyben a saját értékeinket, kultúránkat is ünnepeljük, hogy hitet tegyünk elõdeinkért, és természetesen a jövõ generációiért. Fontos tehát, hogy kiálljunk önmagunkért, és üzenjünk a mindezt másként gondolóknak, mert a mi értékeink, az Önök által is megteremtett értékek nem lehetnek készen kapott ajándékok mások számára sem.

„Mit ér egy csepp víz? De milliomonként egyesült cseppek megdöbbentõ erõt fejtenek ki.” – Kölcsey Ferenc sorait idézte meg befejezésül Cseresnyés Péter e szép napon, mert nemzetünk nagyjának gondolata világítja meg a maga egyszerûségében, hogy mit ér a mi személyes munkánk, egyéni törekvésünk, ha egy nép akaratának egységében fejezõdik ki.

Dr. Dorkota Lajos, a MEKH elnöke köszöntõjében a szép múltról, a jelenrõl és a jövõrõl is beszélt. A hivatal legfontosabb dolga az ellátás-biztosítás garantálása – jegyezte meg. – Biztosítani kell a megfizethetõ vizet, és azt az életminõséget, amit megszoktak az emberek. Ez nehéz feladat, amit véleménye szerint megoldották Nagykanizsán. Bárhova megy az országban, az elsõ kérdése egy vízmû vezérigazgatónak az, hogy mi lesz a vízmû adóval, hiszen ez sújtja a legjobban õket. Mi vagyunk az engedélyezõ, önök az engedélyesek. A korábbi 400 víziközmûbõl megmaradt 40 cég munkáját figyelemmel kísérve elmondhatja, kiválóan dolgoztak, ugyanakkor azt is látja, hogy ez az adó miként sújtja a cégeket, amihez kapcsolódik még a rezsicsökkentéssel járó bevétel kiesés. Ennek érdekében a jogszabály módosítására tesznek javaslatot. A hivatal azt javasolja, hogy az adó létszámarányosan és ne folyóméter arányosan módosuljon, mert az utóbbi a vidéken, kistelepülésen mûködõ cégeket sújtja jelentõsen – hangsúlyozta Dorkota Lajos.

Kun Csaba, a MEKH elnökhelyettesi tanácsadója dr. Szalóki Szilvia elnökhelyettes képviseletében olvasta fel a köszöntõjét: – A cél ma is ugyanaz, mint 100 éve: a fogyasztói igények kielégítése folyamatos bõvítéssel, újabb vízbázisok bevonásával, technológiai fejlesztésekkel, magas színvonalú üzemeltetéssel. A vízmû mindig a helyi lakosság, az ívóvízellátást, a szennyvízelvezetést és tisztítást igénybevevõ fogyasztók érdekeit tartotta szem elõtt. Néhány éve a víziközmû-szolgáltatásról szóló törvény hatályba lépése jelentett újabb kihívást, melynek az elsõk között megfelelve kapta meg a társaság a víziközmû-szolgáltatói mûködési engedélyt 2013 októberében.

Kurdi Viktor a MaVíz elnöke köszöntõjében kiemelte: –Ez a 100 év nem csak eltelt, hanem megtelt. Megtelt tartalommal, új mûvekkel, új technológiákkal, hivatástudattal bíró szakmailag felkészült munkatársakkal, akik a nap 24 órájában végzik a munkájukat, és hozzájárulnak a magas színvonalú víziközmû-szolgáltatáshoz. A jövõre vonatkozóan is tett néhány kijelentést. Nem fenntartható az a pálya, amelyen most az ágazat halad. Negyedik éve terheli cégeiket a közmûadó oly módon, hogy beszûkíti a lehetõségeket és veszélyezteti a három fõ célkitûzést. Elsõdleges célként azt tûzték ki, hogy láttassák a döntéshozókkal az ágazat valós problémáit, amit elsõsorban a közmûadónak tulajdonítanak. Mihamarabb szükséges a kivezetése, vagy olyan mértékû átalakítása, ami a három alapcél – üzembiztonság, szolgáltatási színvonal, megfizethetõség –, érdekében biztosítja a víziközmû-szolgáltatás eredményes mûködõkését.

„Az aratás csak azokhoz jön el, akik ültetnek, akik elvégezték a munkát.” Köszöntõjét Dénes Sándor polgármester Jim Rohn, amerikai filozófustól vett idézettel kezdte: – E szavakból egy õsi igazság visszhangzik felénk, mely a mai napon – amikor is a Délzalai Víz- és Csatornamû ZRt. megalakulásának 100 éves évfordulóját ünnepeljük – különösen aktuális és igaz. E szavak ugyanis kimondják nekünk, akár egy erkölcsi parancs, hogy egy közösség csak akkor tud igazán naggyá válni, ha a kezdetekkor elõrelátóan alapozza meg a jövõjét, majd pedig elvégzi azt a munkát, amit az idõ és a kihívások rá kiszabnak. És közben nem felejti el átadni tudását és tapasztalatát a következõ generációknak, hogy felelõsen biztosítsa az emberi, közösségi kultúra és civilizáció folyamatosságát. Vagyis, a saját munkája megteremtette értékek megõrzésének és átadásának folyamatosságát.

Mert minden ember, város és minden közösség csak akkor tud sikeressé lenni, ha az értékeire és a hagyományaira támaszkodva megtalálja azt a néhány fontos területet, ami õrá jellemzõ, amit egyediségeként a világ elé tud tárni, amivel egyértelmûen azonosítják. Nagykanizsa egy értékekben gazdag város – tért rá a polgármester a jelen eseményre –, de ezen értékeink felismerése és tudatosítása legalább akkora kötelességünk és feladatunk, mint a társadalom, a kultúra és a gazdaság fejlesztése. Hiszen e területek, hitem szerint, kizárólag az értékek mentén és azok alapján erõsödhetnek, mint ahogy a mag is csak termékeny talajban növekszik és gyarapszik – szögezte le.

A Délzalai Víz- és Csatornamû ZRt. 100 éves története annak bizonysága, hogy eleink ültettek, és elvégezték azt a munkát, amely a növekedés és a fejlõdés elõfeltétele. Büszkék lehetünk rájuk, mert a vállalat felépítésével és mûködtetésével mintát adtak a szakmai munka szeretetére. Értéket teremtettek, ami kötelez minket, utódokat is arra, hogy megbecsüljük õket, de önmagunkat is. Ezért tölt el örömmel és büszkeséggel, hogy ma itt állhatok, mert tudom, hogy a cég jelenének vezetõi és dolgozói, akik hûen követik a 100 éves hagyományuk erkölcsi és szakmai útmutatásait, méltók e vállalat hagyományaira – fogalmazott.

Így, itt ragadom meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a magam és a város polgárai nevében az elkötelezett és sikeres munkájukért, és gratuláljak a 100 éves fennállását ünneplõ Délzalai Vízmû vezetõinek és minden munkatársának. Kívánom mindannyiunk nevében, hogy legyen még sikeresebb a jövõ, folytatva az elmúlt 100 esztendõ fejlõdését, hogy városunk megmutathassa, büszkén helyt tud állni a 21. század kihívásai közepette is – fejezte be méltató, elismerõ és optimizmust sugárzó mondatait, majd a város önkormányzata nevében emléklapot és ajándékot adott át a cégnek, melyet Kassai Zoltán elnök-vezérigazgató vett át.

Kassai Zoltán ünnepi beszédében kiemelte:

– Nagyon kevés cégnek adatik meg, hogy a 100 éves évfordulót megérje és gazdaságilag stabil, szakmailag elismert cégként érje meg ezt a kort, melyre társaságunk minden dolgozója büszke lehet. Alapvetõ célunk, hogy a fogyasztói és tulajdonosi elvárásoknak megfelelve a nap 24 órájában egészséges, friss ivóvizet szolgáltassunk fogyasztóinknak, valamint a keletkezett szennyvizeket elvezessük és megtisztítsuk. A Délzalai Vízmû ZRt. a 2012-ben megalkotott és elfogadott stratégiai tervében megfogalmazott értékek szerint legfontosabb: az ügyfélközpontúság, a szakképzett munkatársi gárda, a hitelesség, megbízhatóság, az erõteljes társadalmi szerepvállalás, valamint a víziközmû szolgáltatási ágazatban az elõdökkel együtt eltöltött 100 éves szakmai tapasztalat.

A vízmû krónikájából is idézett fel eseményeket, adatokat az elnök-vezérigazgató. Többek között megemlítette, Nagykanizsa vezetékes vízellátásának története a XIX. század végére és a XX. század elejére nyúlik vissza. A város vízellátásának tényleges alapját az 1916-ban létesített honvédségi vízmû képezte. A vízellátással egy idõben szenny- és csapadékvíz csatornát és szennyvíztisztító berendezést is létesítettek a 3600 ágyas hadikórház vízszükségletének kielégítésére. Viszonlag gyorsan készült el 1927-ben a Teleki úton lévõ víztorony, ami a mai napig is üzemel és a város egyik emblematikus épülete. 1932-ben a Sétakertbõl és a szomszédos kertekbõl kialakított területen megépítették a városi sportuszodát és fürdõt. A II. világháborúból viszonylag kedvezõen került ki a Víz és Csatornamû Vállalat, a harcok egyedül a strandfürdõ gépházát pusztították el. Az újjáépítés során 1950 volt az a dátum, amikor az üzemvezetõség Nagykanizsai Víz és Csatornamû Vállalat címmel önálló gazdasági egységgé alakult. A cég további története elolvasható abban a reprezentatív, 100 éves a Délzalai Víz- és Csatornamû ZRt. címû kiadványban, melyet a jubileumi évfordulóra adott ki a társaság.

Az ünnepség hivatalos része elismerések átadásával zárult.

Kurdi Viktor, a MaVíz elnöke és Nagy Edit fõtitkár Nyíri Sándorné ügyfélszolgálati csoportvezetõt tüntette ki. A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége nevében dr. Polay József oklevelet adományozott a 100 éves vízmûnek, melyet Kassai Zoltán elnök-vezérigazgató vett át. Az elnökség hozott még egy döntést. Sok évtizedes, eredményes mûszaki fejlesztési tevékenységének eredményeként Kanizsai Gazdaságfejlesztési Díjjal jutalmazta Kassai Zoltán vezérigazgatót.

Az eseményen felcsendült és ismét sikert aratott a vízmûdal is, amellyel a Délzalain kívül nem sok víziközmû cég dicsekedhet.

B.E.