Nemzetközi összehasonlításokban kiemelkedõ nézettséget ér el az M1 hírcsatorna, ami büszkeségre ad okot - mondta Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az Országgyûlés kulturális bizottságának hétfõi ülésén.

Dobos Menyhért az M1 tavalyi indulása óta eltelt idõszak tapasztalatairól beszámolva kiemelte: a közszolgálati televíziónak a nemzeti értékeket kell közvetítenie és a nemzeti kultúrát kell szolgálnia, és ezt igyekeznek komolyan venni. A közmédiának komoly küldetése van, amely elsõsorban a médiatörvényben van megfogalmazva - fûzte hozzá.     

Felidézte: tavaly a közmédia négy zrt.-jének összevonásával hozták létre a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-t, mert spórolni lehet és az erõforrásokat is jobban kihasználhatják így. A médiaszolgáltató célja a televíziós, rádiós és online platform, valamint a hírügynökség közös mûködtetése, így nagyobb a lehetõség az együttmûködésre - magyarázta.     

Dobos Menyhért az MTI-t illetõen elmondta: a hírügynökség munkatársai 17 országban 20 állomáshelyen dolgoznak. Megtartották a 135 éves brandet és ingyenessé tették a hírszolgáltatást. Az MTI honlapján 70 ezren regisztráltak, a hírügynökség tavaly 186 ezer hírt állított elõ és 123 ezer sajtófotót bocsátott a partnerei rendelkezésére - sorolta.     

Úgy vélte, a legnagyobb sikert az online platformon érték el, nagy mértékben nõtt a látogatók száma, ami azért jelentõs, mert a fiatalokat itt érhetik el leginkább. A rádió is sikeres, a Kossuth Rádió piacvezetõ a kategóriájában - fûzte hozzá. Az M1-gyel kapcsolatban megjegyezte: a hírek mellett 18 magazinmûsor is látható a csatornán, gazdag mûsorkínálata van.     

Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: a közmédia 2010 óta mûködõ új rendszere sikeresnek bizonyult. Az M1 indulásakor nyugat-európai példák alapján a kritikusok azt mondták, hogy 1 százalék fölé nem lehet vinni a hírcsatorna nézettségét, de kiemelkedõ "hírnapokon" 5-6 százalék fölé is megy a nézettség, és átlagosan 3 százalék körül alakul, így nem vallottak kudarcot - vélekedett.     A legnagyobb eredménynek a gyerekcsatorna megszületését nevezte, mint mondta, egy évvel az elindítása után nemzetközi díjakat kaptak. Ugyancsak jelentõs siker, hogy ma már az egész világon élõ magyarokhoz eljutnak a tartalmak - tette hozzá.     

Balogh László arról is beszélt, hogy a Virtuózok és a Fölszállott a páva produkciók bizonyítják, hogy a közmédia "bevállal nagy programokat" akkor is, amikor olyan közegben kell bizonyítania, ahol nem a magas kultúra felé tapasztalható nyitás.     

Azt is elmondta, hogy az MTI híreinek ingyenessé tétele stratégiai döntés volt, bevált struktúra alakult ki, így bõvíteni szeretnék az ezzel kapcsolatos lehetõségeket.     Dunai Mónika (Fidesz) arról beszélt, hogy a törvényalkotók célja az volt, hogy a közmédia mindenkinek elérhetõ, színvonalas tartalmakat kínáljon. A közmédia erõteljesen és gyorsan el is indult ezen az úton, a hírcsatorna pedig beváltotta a hozzá fûzött reményeket - mondta.     

A kormánypárti képviselõ arról is kérdezett, hogy mikor indul az új ismeretterjesztõ csatorna. Dobos Menyhért közölte: a tervek szerint szeptember 19-én indul a csatorna, amelyen napközben oktató, ismeretterjesztõ, este pedig kulturális mûsorokat sugároznak majd.     

Halász János (Fidesz) kijelentette: a közmédia átalakítása sikeres volt tartalmilag és gazdasági értelemben is.     

Hoffmann Rózsa (KDNP) üdvözölte, hogy nemzetiségi mûsorok is jelen vannak közmédiában, és arról érdeklõdött, milyen kapcsolat van a határon túli magyar médiával. Balogh László közölte: a Kárpát-medencében mûködik tudósítói hálózat. A közmédiának feladata a nemzetiségi és egyházi, felekezeti mûsorok készítése - fûzte hozzá.     

Dúró Dóra (Jobbik), a bizottság elnöke a közmédia kiegyensúlyozottságáról azt mondta: januárban a Déli krónikában 91 százalékban kormánypárti megszólalók voltak, ami nem vall kiegyensúlyozott tájékoztatásra.     

Dobos Menyhért válaszul közölte: a kiegyensúlyozottság ügyében komoly ellenõrzési lehetõséget ad a törvény, és a médiahatóság nem marasztalta el emiatt a közmédiát az elmúlt egy évben. Mindemellett a teljes mûsorfolyamot tekintve kell vizsgálni a kiegyensúlyozottságot - jegyezte meg.     

Szabó Szabolcs (független) azt mondta: a közmédiára jobban illene az állami média elnevezés. Az új struktúrára politikai okok miatt volt szükség, az MTI híreinek ingyenessé tétele pedig ellehetetlenítette a magán hírszolgáltatókat, ez a lépés a hírek egyfajta államosítását hozta - vélte.     

Balogh László erre reagálva azt mondta: korábban a közpénzbõl fenntartott MTI által elõállított híreket javarészt a közpénzbõl fenntartott közmédia csatornái és a szintén közpénzbõl mûködõ minisztériumok vásárolták meg, és csak elenyészõ részben piaci szereplõk. Emellett az MTI-nek kárt okozó hírlopást nem lehetett követni. Összességében helyes, anyagilag megalapozott döntés volt az MTI-hírek ingyenessé tétele - magyarázta.     

Szabó Szabolcs feltette a kérdést, hogy lehetséges-e az M2 gyerekcsatorna reklámmentessé tétele. Balogh László úgy válaszolt, hogy a közmédiának szüksége van forrásra.     

A képviselõ vitatta a közmédia nézettségi adatait, amire a kuratóriumi elnök úgy reagált, a közpénzbõl fenntartott közmédia nézettségi adatait nem lehet és nem is szabad összehasonlítani a kereskedelmi csatornákéval.

MTI - Kanizsa