Az éves infláció a következõ két hónapban is negatív tartományban maradhat és legközelebb augusztusban lesznek magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban - ezt prognosztizálják az MTI-hez megküldött kommentárjaikban pénzügyi elemzõk azután, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint májusban 0,2 százalékkal alacsonyabb volt az árszint az egy évvel korábbinál.

Az idei év átlagában 0,6, jövõre 2,0 százalék körüli inflációt várnak az elemzõk, ami továbbra is mélyen alatta marad az Magyar Nemzeti Bank inflációs céljának, így a kamatok tartósan alacsonyak maradhatnak.     

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezetõ makrogazdasági elemzõje arra hívta fel a figyelmet, hogy a maginflációs mutató, amely kiszûri a gyakran változó termékek hatását, májusban 1,3 százalék volt, tavaly április óta stabilan 1,2 és 1,5 százalék között mozog.     

Várakozása szerint az infláció augusztusban térhet vissza a pozitív tartományba és az év egészében átlagosan 0,6 százalékos lehet a pénzromlás üteme. Jövõre az áfa-csökkentésnek köszönhetõen visszafogottabb ütemben gyorsulhat az inflációs ráta, átlagosan pedig 2 százalék lehet 2017-ben az infláció Magyarországon.     

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzõje az MTI-nek elküldött kommentárjában a konszenzusnál kissé alacsonyabbnak találta a májusi inflációs adatot, saját elõrejelzésében a CIB 0,1 százalékos éves májusi adattal kalkulált, annak ellenére, hogy az üzemanyagárak havi emelkedést mutattak. Az elõzõ hónaphoz mért változások között az üzemanyagok 2,7 százalékos drágulása nem okozott meglepetést, ugyanakkor az idei iránytól eltérõen, enyhe csökkenés volt megfigyelhetõ a szolgáltatások havi árváltozásában és a tartós fogyasztási cikkeknél is.     

Az elemzõ szerint június-júliusban még elõfordulhat negatív éves árindex, majd fokozatos emelkedés következhet, az év végén már 1 százalék fölött, egész éves átlagban 0,6 százalék közelében alakulhat az ütem, azaz a májusi szám alapvetõen nem módosítja az inflációs kilátásokat - összegezte.     

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzõje közölte, számára az élelmiszerek és szolgáltatások vártnál kisebb drágulása okozott meglepetést. A maginfláció csökkenése azt tükrözi, hogy továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban. Bázishatások és a dohánytermékek tervezett jövedékiadó-emelése miatt 2016 õszén az infláció megközelítheti a 2 százalékot, év végére pedig a 2,1 százalékot, de a jegybank 3 százalékos inflációs célját várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetõvé teszi a kamatok tartósan alacsony szinten tartását. A tavalyi mínusz 0,1 százalékos átlagos infláció után idén 0,75 százalékos inflációra számít, ami azt jelenti, hogy a Takarékbank kissé mérsékelte az idei inflációs várakozását. Jövõre az inflációt egyes alapvetõ élelmiszerek áfa-csökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet - tette hozzá.     

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai kommentárja szerint fõként az alacsony olajáraknak és az Európából érkezõ dezinflációs hatásnak volt köszönhetõ az alacsony májusi infláció. Az árak stabilitása hozzájárul a bérek és a nyugdíjak értékállóságához, vagyis nõ a háztartások által elkölthetõ jövedelem, amely a fogyasztás élénküléséhez és a gazdaság fellendüléséhez vezet - fûzték hozzá.     

Mint kiemelték, az elõzõ év azonos idõszakához képest jelentõsen, csaknem 20 százalékkal csökkent a sertéshús ára, ami bizonyítja, hogy az áfacsökkentés nyertese a lakosság lett.

MTI - Kanizsa