Ma 2024. 9 16.
Edit, Ciprián napja van.
Látogatók száma : 56892274    








Honlapkeszites

MNB: 8:1 arányban döntött a kamatcsökkentésrõl a monetáris tanács

Az alapkamat 0,90 százalékra csökkentése mellett a monetáris tanács 8 tagja szavazott a jegybank legutóbbi, május 24-i kamatdöntõ ülésén - olvasható az ülés rövidített jegyzõkönyvében, amelyet szerdán tett közzé  honlapján a Magyar Nemzeti Bank.


Egy tag, Cinkotai János az alapkamat 1,05 százalékon tartása mellett voksolt.     

A jegybanki alapkamat 0,90 százalékra csökkentése mellett szavazott Báger Gusztáv, Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Nagy Márton, Pleschinger Gyula és Windisch László.     Az egynapos jegybanki hitel kamatának 1,15 százalékra csökkentése és az egynapos jegybanki betét kamatának mínusz 0,05 százalékon tartása mellett ugyanazok szavaztak, az egyetlen ellenszavazat itt is Cinkotai Jánosé volt.     

A jegyzõkönyv szerint a monetáris tanács a lépéssel egyúttal a kamatcsökkentési ciklus lezárása mellett döntött, ugyanakkor többen felhívták a figyelmet arra, hogy felmerülhet a monetáris politika finomhangolásának szükségessége, ezért indokolt a monetáris politikai eszköztár, elsõsorban a nem hagyományos eszközök alkalmazásának további vizsgálata. Néhány tanácstag kiemelte, hogy a nemzetközi folyamatok, mint az alacsony nemzetközi inflációs és kamatkörnyezet, az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikai lépései, az amerikai jegybank szerepét betöltõ Fed kamatemelési várakozásainak felerõsödése, illetve a Brexit óvatosabb monetáris politikai megközelítést indokolnak.     

A tanács tagjai szerint a májusi kamatdöntés összhangban van a jegybank korábbi magatartásával és kommunikációjával, valamint összességében a piaci várakozásokkal, így erõsíti a jegybank hitelességét és kiszámíthatóságát. Több tanácstag is hangsúlyozta, hogy a kommunikáció fontos a jegybank hitelességének erõsítése szempontjából, és az elõremutató üzenetek orientálják a piaci reakciókat.     

A tanács megítélése szerint az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az alapkamat 0,9 százalékos szintjének tartós fenntartása irányába mutat. Értékelésük szerint a 15 bázispontos csökkentéssel az irányadó ráta 0,9 százalékos szintje biztosítja a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérését és a reálgazdaság megfelelõ mértékû ösztönzését.     

Megállapították, hogy a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt marad. A tanács szerint a márciusi Inflációs jelentés elõrejelzési feltételeinek teljesülése mellett az infláció várhatóan 2018 elsõ felében ér a 3 százalékos cél közelébe.     

A jegyzõkönyv szerint többen kiemelték, hogy a Fitch Ratings nemzetközi hitelminõsítõ újra befektetésre ajánlott kategóriába emelte Magyarország adósbesorolását, így tovább javul az ország kockázati megítélése.     

A belföldi makrogazdasági tényezõket vizsgálva többen hangsúlyozták, hogy az elsõ negyedéves növekedés egyedi hatások miatt maradt el a várttól és az év második felében ismét élénkülés várható, amit jegybanki és kormányzati lépések segítenek. Az EU-források elmúlt éveknél alacsonyabb lehívása erõteljesen fékezte az építõipari kibocsátást, míg az ipari termelést idõszakos gyárleállások fogták vissza.     

A tanács 2016 második felében a gazdasági növekedés érdemi erõsödésére számít. Az egyedi hatások kifutása, valamint a jegybanki és kormányzati növekedésösztönzõ intézkedések egyaránt a gazdasági növekedés élénkülését eredményezik majd. A növekedéstámogató program, a lakásépítések bõvülése, valamint az EU-források ütemesebb lehívása összességében elérhetõvé teszik a 3 százalék körüli növekedés fennmaradását - írták.     

A tanács véleménye szerint a nemzetgazdaságban fizetett bérek év eleji, vártnál erõteljesebb növekedése az élénkülõ lakossági fogyasztáson keresztül hozzájárul a maginfláció fokozatos emelkedéséhez. A béradatok alapján csökkent az inflációs várakozások túlzottan alacsony szintjébõl adódó másodkörös hatások kialakulásának kockázata - jegyezték meg.     

Mint írták, a költségvetés a korábban feltételezettnél nagyobb mértékben járulhat hozzá a kereslet élénkítéséhez, ezért a jövõben egyre nagyobb szerepet tölthet be a kibocsátási rés záródásában.

MTI - Kanizsa



2016-06-09 04:22:00


További hírek:


GAZDASÁG ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül