Mindszenty József a 20. század erkölcsi iránytûje volt, mert egész életében, minden helyzetben, minden elõjelû diktatúrában az igazság oldalán állt, és ezzel példát mutatott nemzetének - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Zalaegerszegen.

A politikus a Jézus Szíve ferences plébániatemplom mellett kialakított Mindszenty-kert és az egykori hercegprímás alakját felidézõ szobor avatásán arról beszélt: Mindszenty Józsefet "minden diktatúra, minden állomáshelyén letartóztatta": Zalaegerszegen a tanácsköztársaság kommünje, a náci uralom idején a nyilasok Veszprémben, Rákosi kommunista rendszere pedig Esztergomban.       

Mindszenty személyes életútja azt bizonyítja, hogy mind a náci, mind a bolsevik rendszer "egygyökerû és lényegileg hasonló, mind a kettõ istentelen és embertelen".     

A hercegprímás mindkét diktatúrának vértanúja volt - mondta a kereszténydemokrata politikus.     

Úgy folytatta: nemcsak nekünk, magyaroknak volt meghatározó Mindszenty szolgálata, hanem egész Európa számára, mert ha nem lett volna az õ és az 1956-os forradalom vértanúsága, akkor "Nyugat-Európa beleszédülhetett volna az eurokommunizmusba".     

Franciaországban vagy Olaszországban "egy lépésre voltak a kommunista pártok, hogy hatalomra kerüljenek", de Mindszenty és a magyar forradalom idõben felébresztette az embereket - mondta.     

Semjén Zsolt közölte: a hercegprímás "nem illetéktelenül avatkozott a politikába, egyszerûen állampolgári kötelességét teljesítette".     

Az õ életében ugyanis - illegitim megszállások alatt - az 1937-es történelmi alkotmány volt érvényben, amely alapján a hercegprímás volt az ország legfõbb közjogi méltósága, ezért õ " az alkotmányból következõ közjogi kötelességét teljesítette" - tette hozzá.     

Mindszentyt azzal is vádolják, hogy legitimista, királyságpárti volt, "de ezt legitim módon tette", mert a királyságot Magyarországon legitim módon soha nem törölték el. A második világháború utáni ideiglenes kormánynak erre nem volt felhatalmazása, és amikor az államformát megváltoztatták, szovjet megszállás volt, tehát nem volt szabad döntési lehetõsége a magyar népnek - érvelt a miniszterelnök-helyettes.     

Úgy vélekedett, hogy Mindszenty azért a 20. erkölcsi iránytûje, mert "minden helyzetben, egész életében, minden elõjelû diktatúrával szemben a jó oldalon állt, az igazság oldalán állt, és ezáltal példát mutatott az egész nemzetének".     

A magyar állam - tiszteletben tartva azt, hogy nem avatkozik szakrális kérdésekbe - mégis minden eszközzel támogatja Mindszenty József boldoggá avatását, "mert a magyar nép a hitérzéke alapján pontosan tudja, hogy Mindszenty szent" - fogalmazott Semjén Zsolt.     

A szobor- és kertavató ünnepségen Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy Mindszenty 1917-ben hittanárként érkezett Zalaegerszegre, majd 1919-tõl 25 éven át volt a zalai megyeszékhely apátplébánosa.     

"A 20. század egyik legnagyobb hatású történelmi alakja" a városban töltötte aktív éveinek jelentõs részét, és nevéhez iskolafejlesztés, templomépítés, múzeum- és nyomdaalapítás is fûzõdik - mondta.     

A polgármester hozzátette: a Modern városok program keretében Mindszenty-múzeum és -zarándokszállás is épül a zalai megyeszékhelyen, és a mostani avatással hivatalosan elindul a több mint ötmilliárd forintos városfejlesztést jelentõ Mindszenty program.    

A Mindszenty-kertet és a Párkányi Raab Péter szobrászmûvész által készített életnagyságú gránitszobrot Márfi Gyula veszprémi érsek áldotta meg. A rendezvényen köszöntõt mondott Vigh László országgyûlési képviselõ (Fidesz), valamint Ocsovai Grácián ferences plébános.

MTI - Kanizsa