A parlament 122 igen és 63 nem szavazattal elfogadta hétfõn Magyarország jövõ évi költségvetését, amelyet a kormány az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás büdzséjeként jellemzett.

A büdzsé új szerkezetben készült el, három részbõl áll: az állam mûködési költségvetése nullszaldós lett; a másik kettõ az uniós és a hazai fejlesztési forrásokat tartalmazza, ezek jelentenek az uniós statisztika szerint is elszámolt deficitet. Az Országgyûlés az államháztartás központi alrendszerének 2017. évi bevételi fõösszegét 17 431 milliárd 347,9 millió forintban, kiadási fõösszegét 18 597 milliárd 705 millió forintban, hiányát 1 166 milliárd 357,1 millió forintba állapította meg. A bevételi és kiadási fõösszegeken belül az Országgyûlés a hazai mûködési költségvetés 2017. évi bevételi fõösszegét 14 721 milliárd 931,6 millió forintban, kiadási fõösszegét 14 721 milliárd 931,6 millió forintban határozta meg, azaz egyenlegét 0 forintban állapította meg, ami azt jelenti, hogy a központi alrendszernek hiány nélkül kell mûködnie.

A bevételi és kiadási fõösszegeken belül a parlament a hazai felhalmozási költségvetést is létrehozta, ennek 2017. évi bevételi fõösszegét 1 164 milliárd 250,4 millió forintban, kiadási fõösszegét 1 636 milliárd 611,9 millió forintban határozta meg, hiányát 472 milliárd 361,5 millió forintban állapította meg.     

Az elfogadott bevételi és kiadási fõösszegeken belül az Országgyûlés az úgynevezett európai uniós fejlesztési költségvetés 2017 . évi bevételi fõösszegét 1 545 milliárd 165,9 millió forintban, kiadási fõösszegét 2 239 milliárd 161,5 millió forintban jelölte ki, hiányát 693 milliárd 995,6 millió forintban állapította meg.     

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban, a benyújtásakor az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás költségvetésének nevezte a jövõ évi büdzsét. Úgy fogalmazott: a költségvetés biztosítja, hogy minden magyar ember léphessen egyet elõre.     

A büdzsé 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol; az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tovább mérséklõdik.     

A költségvetési törvény értelmében - a stabilitási törvénynek megfelelõen - az államadósság-mutató a 2016 végére várható 73,5 százalékról 2017 végére 71,9 százalékra csökken a GDP-hez mérten. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államháztartás 2017. december 31-ére várható, tervezett adóssága 312,0 forint/euró, 284,7 forint/svájci frank és 282,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 26 936,3 milliárd forint lesz.     

A jövõ évi költségvetés minden szakterület számára többletforrást juttat: oktatásra 271 milliárd forint, egészségügyre 171 milliárd forint, a társadalombiztosítási és jóléti szférára 155 milliárd forint, a kulturális tevékenységekre 70 milliárd forint, a sport és szabadidõs ágazatokra pedig 39 milliárd forint többletforrás jut 2017-ben. A rendvédelem 117 milliárd forinttal magasabb keretösszegre számíthat. Igazságügyre, Igazságszolgáltatásra 26 milliárd forinttal, külügyekre 10 milliárd forinttal fordíthat többet jövõre a magyar állam. A 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül  - hazai forrásból - további 1640 milliárd forint juthat a fejlesztések támogatására.     

Jövõ év január elsejétõl 5 százalékra csökken a tej, tojás és baromfihús áfája, ami jelentõs támogatást jelent minden magyar családnak. Emellett növelni fogja a hazai termelõk versenyképességét és hozzájárul a kereskedelmi forgalom bõvüléséhez.     

Az éttermi szolgáltatások áfakulcsa is csökken 18 százalékra, ahogy az internethozzáférésé is. Jövõre továbbra is 15 százalék lesz a személyi jövedelemadó kulcsa, ami Európában az egyik legalacsonyabb.     

A törvény alapján az elõre nem várt kockázatok kivédésére a kormányzat ismét két típusú központi tartalékot képzett.  Az Országvédelmi Alap célelõirányzata és a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka együttesen 170 milliárd forint, ebbõl az Országvédelmi Alap 2017-es elõirányzata 60 milliárd forint, míg a rendkívüli kormányzati intézkedéseké 110 milliárd forint lesz. 2016-ban az elõbbi 70 milliárd forint volt, utóbbi pedig 100 milliárd forintot tett ki. A tartalékok rendszerét erõsíti a költségvetési fejezetenként képezett stabilitási tartalék, amelyek együttes összege mintegy 35 milliárd forintot tesz ki, ezek felhasználására a kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lesz lehetõség. Így a fejezetenkénti tartalékokkal együtt több mint 200 milliárd forint "biztonsági tartalék" van a jövõ évi büdzsében.

MTI - Kanizsa