Bírósági keresetet indított a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetõk mezõgazdasági földterület használatára vonatkozó jogaival kapcsolatos uniós szabályok megsértése miatt az Európai Bizottság csütörtökön Magyarország ellen.

A bizottság szerint a magyar földtörvény a külföldi és a belföldi befektetõket egyaránt megfosztotta szerzett jogaiktól és befektetéseik értékétõl anélkül, hogy ennek fejében kárpótlást biztosított volna.     

Az uniós bizottság álláspontja szerint a törvény kihirdetése és hatálybalépése közötti idõszak rendkívüli rövidsége ahhoz vezetett, hogy a befektetõknek nem volt lehetõségük alkalmazkodni az új jogi környezethez.

Következésképpen a törvény oly módon fosztotta meg a meglévõ befektetõket szerzett jogaiktól és befektetésük értékétõl, hogy ennek során nem biztosította az Európai Unió Alapjogi chartájában foglalt jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jog tiszteletben tartását.     

A bizottság arról tájékoztatott, hogy a magyar földtörvényben foglaltak szerint az eredeti szerzõdésekre húszéves átmeneti idõszak vonatkozott, ami azt jelenti, hogy 2033. január 1-jén kellett volna lejárniuk. Az új törvénnyel ez az idõszak négy és fél hónapra rövidült, így a befektetõi szerzõdések 2014. május 1-jén szûntek meg kárpótlás nélkül.     

Az Európai Bizottság 2014 októberében felszólító levelet, majd 2015 júniusában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, amelyben arra kérte a magyar hatóságokat, hogy szabályaikat hozzák összhangba az uniós joggal. Mivel a bizottság nem kapott értesítést a helyzet orvoslására hozott intézkedésekrõl, az Európai Unió Bíróságához fordult Magyarországgal szemben.     

2013 decemberében az magyar országgyûlés jóváhagyta az úgynevezett haszonélvezeti jog - a magyarországi befektetõk tulajdonában álló földterületek használatához és hasznainak beszedéséhez jogot biztosító szerzõdések - megszüntetésérõl szóló törvényt.     

A bizottság véleménye szerint a törvény a külföldi és a belföldi befektetõket egyaránt megfosztotta szerzett jogaiktól és befektetéseik értékétõl anélkül, hogy ennek fejében kárpótlást biztosított volna.    

Ez sérti a tõke szabad mozgása és a szabad letelepedés elvét - jelentette ki közleményében az Európai Bizottság.

MTI - Kanizsa