Tisztul a cégvilág a feketelista.hu adatai szerint, tavaly mintegy 26 ezer esetben folyamodott kényszertörléshez a cégbíróság, míg egy évvel korábban 31 100 ilyen eljárás volt.

A gazdasági adatbázis MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a trendfordulatról tanúskodnak az idei adatok is, január-április között 6600 kényszertörlés volt a korábbi két év 9000-9000 kényszerintézkedésével szemben. Ezekbõl az adatokból arra lehet következtetni, hogy a fiktív, illetve az életképtelen cégek zömét sikerült a gazdasági életbõl kikényszeríteni - írták.     

A tizenkilenc magyarországi közigazgatási térség közül tavaly tizenhét megyében kevesebb esetben kellett a cégbíróságoknak a kényszertörlés eszközéhez nyúlniuk, mint egy évvel korábban. Pest megyében azonban valóságos "kényszerjárvány" pusztított, míg 2014-ben 2846 ilyen eljárás volt, tavaly csaknem 60 százalékkal több, 4580 kényszertörlést regisztráltak a megyében.     

A feketelista.hu szerint tavaly valamennyi nagyvárosban kevesebb kényszerítõ döntést hoztak a cégbíróságok, mint egy évvel korábban. Budapesten 15 098 társaság kényszerült ilyen úton távozni a piacról, ám számuk így is 17 százalékkal kevesebb volt, mint 2014-ben. A második legtöbb kényszertörlést, 286-ot debreceni cégek esetében alkalmazták a bíróságok, ami 78-cal kevesebb, mint egy évvel korábban.     

A kényszertörlés a végelszámolási, illetve felszámolási eljárással ellentétben visszafordíthatatlan folyamat. Az eljárás alá vont cég üzletszerû tevékenységet már nem folytathat, és a cég legfõbb szerve - az eljárás kezdõ idõpontjától - nem dönthet sem a társaság további mûködtetésérõl, sem pedig átalakulásáról. A vezetõk személyes felelõssége azonban megmarad, a hitelezõk kérhetik a bíróságtól, hogy kötelezze õket a jogos követelés kiegyenlítésére - áll a tájékoztatásban.

MTI - Kanizsa