A FIDESZ és a Kisgazda Polgári Egyesület zártkörû fóruma elõtt közös sajtótájékoztatót tartott Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára és Turi-Kovács Béla országgyûlési képviselõ, a KPE országos elnöke. A megjelenteket Dobri Lajos, a KPE Zala megyei elnöke köszöntötte.

Cseresnyés Péter a közös célról és feladatról kifejtette: az õszi népszavazáson a magyarság érdekeit képviselve le kell tenni a voksunkat amellett, hogy ne történhessen meg kényszerbetelepítés hazánkban. Csak azokat az embereket kelljen befogadni, akiket egyébként is szívesen látnánk az országban. Brüsszeli bürokraták diktátuma révén semmiképpen se erõszakolhassanak ránk olyan embereket, akiket a mi közösségünk nem szívesen fogad be.

Turi-Kovács Béla elöljáróban elmondta, országjárása során érkezett Nagykanizsára, egy célirányos felmérés részeként. Az elmúlt esztendõben számos olyan esemény következett be – hangsúlyozta, ami indokolja az agráriummal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos 2012-ben meghirdetett politikájuk átgondolását. A kezdetektõl fogva ellenezte az állami földek értékesítését. A kisgazda álláspont szerint a 3 hektár alatti földek eladását kifejezetten támogatják, az ennél nagyobb területek értékesítését is el tudják képzelni, de csak indokolt, elõre meghatározott gazdasági érdekek esetében. A legfõbb aggálya az volt, ami be is igazolódott: a kis- és középbirtokosok vagy nem, vagy jelentõs eladósodás árán tudtak csak földet vásárolni. Véleménye szerint, amíg nincs teljesen rendezve a jogi háttér, addig nem tud igazi reform elindulni a mezõgazdaságban. Az igazán komoly problémát az jelentette, hogy a családi gazdaság egy megfoghatatlan fogalommá vált. Míg korábban meg volt határozva, hogy egy-egy család hány hektár földet vásárolhat, ez a felsõ határ megszûnt azon egyszerû oknál fogva, hogy nem a földforgalmi, hanem a földtörvényben kellene szerepeltetni, amit még nem hoztak meg. Az országos elnök leszögezte: a kisgazdák álláspontja az állami földek eladásával kapcsolatban nem egyezik meg az ellenzékével. E mögött nem azt a sanda elképzelést látják, hogy itt valamiféle olyan földosztogatás akart lenni, mint amire az ellenzék folyamatosan utalt. A kormány komolyan gondolta – és ebben volt is ráció –, hogyha ez a törvény, amit mi elfogadtunk, az EU-nál részben vagy egészben elbukik, ebben az esetben hosszú távon az állami földek értékesítése már csak az EU szigorú szabályai szerint lehetséges. Ez pedig valóban lehetõvé tenné igen nagy mértékben a külföldiek földvásárlását. Ezért csak csendben tiltakozott. Ma arra panaszkodnak leginkább a gazdálkodók – jegyezte meg Turi-Kovács Béla, hogy kiszolgáltatottak az árujuk értékesítésénél, és jószerivel a kereskedõ diktál. Ennek elejét venni csak szövetkezéssel lehet egy rendszeren belül. Ezt a rendszert pedig úgy lehet létrehozni, ha az állam nemcsak jogi segítséget, hanem támogatást is ad hozzá. Az agráriumnál maradva arról is szólt az országos elnök, hogy a földforgalmi törvényben alkotmányellenesnek tartják a földmûves fogalmát. Nem tudják elfogadni, hogy a közel 10 millió emberbõl 110 ezer legyen jogosult földvásárlásra. A feltételeket jószerivel úgy határozták meg, hogy megnehezítsék a külföldi földvásárlók dolgát. Ezzel egyben kizárták a hazaiak nagy részét. Az a javaslata a kisgazdáknak, hogy be kell vezetni a mezõgazdasági ismeretek oktatását az általános iskolákban. S azt befejezve, aki úgy dönt, hogy földmûves akar lenni, különbözeti vizsgával ingyenesen hozzájuthasson a végzettséghez.

A sajtótájékoztató másik témájához hozzáfûzte: az õszi népszavazáson teljes mellszélességben részt vesznek a kisgazdák, hiszen nem elég, hogy érvényes, hanem eredményesnek is kell lenni. A mostani akciót nemzeti önvédelemnek tekintik, de gyûlölet nélkül.

B.E.