Július elsején lép életbe az állami tisztviselõkre vonatkozó új illetményrendszer.

Az állami tisztviselõkrõl szóló jogszabályt május 24-én szavazta meg az Országgyûlés a fõvárosi és megyei kormányhivatalok állami tisztviselõi és ügyintézõi szolgálati jogviszonyának szabályozására. A jogszabály július 1-jén lép életbe, de egyes rendelkezései csak 2017 januárjától hatályosak.     

A Miniszterelnökséget vezetõ Lázár János, aki a javaslatot tette, korábban azt közölte, hogy július 1-jétõl 20 ezer járási hivatalban dolgozó feladata, felelõssége változik, miközben a fizetések 30-50 százalékkal emelkednek, elsõsorban azoknál, akik közvetlen kapcsolatban állnak az ügyfelekkel.     

A változtatás értelmében az állami tisztviselõk fizetése nem alapilletménybõl, valamint kiegészítésekbõl és pótlékokból áll, amelytõl "eltéríthették" a munkavállalót, hanem az elõmeneteli fokozatokhoz tartozó sáv alsó és felsõ határa között állapítják meg azt.     

A jogszabály mellékletében szereplõ táblázat szerint az érettségizett általános ügyintézõk a legalacsonyabb elõmeneteli fokozatban, állami fogalmazóként 160 és 200 ezer forint közötti illetményre, míg felsõfokú végzettségû társaik 180-300 ezer forintra számíthatnak. Az ugyanott legmagasabb elõmeneteli fokozatnak számító állami vezetõ fõtanácsosok diploma nélkül 250-400 ezer forintot, az egyetemet, fõiskolát végzettek 350-500 ezer forintot kapnak.     

A kiemelt ügyintézõk illetményének meghatározásánál nem számít az iskolai végzettség, a legkisebb fokozatba tartozó állami szakértõk 300-400 ezer forintra, a legmagasabb elõmenetelt elérõ szakértõ fõtanácsosok 360-500 ezer forintra számíthatnak.     

Vezetõi munkakörben az osztályvezetõk 420-700 ezer forintot, a fõosztályvezetõk 530-800 ezer forintot kapnak. Az állami ügykezelõk bérezése 145-300 ezer forint között változik, négy elõmeneteli fokozatban.

MTI - Kanizsa