Július elsõ napját az Építészek Világszövetsége nyilvánította Építészeti világnappá, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre. Magyarországon 1988-ban ünnepelték meg elõször.

„Az országban százötvenkét, ítélkezési célra használt épületünk van. Ennek jelentõs része, csaknem fele mûemlék vagy mûemléki jellegû” – mondta egy interjúban dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal Elnöke. Zalaegerszeg ékszerdobozaként emlegetett Deák téren található a Zalaegerszegi Törvényszék is a mûemlékek közé tartozik.

Az épület helyén egykor az egerszegi végvár állt, ennek jelentõsége 1690-tõl, Nagykanizsa visszafoglalása után megszûnt. Az épület a karbantartás hiánya miatt pusztulni kezdett. Helyén építették fel 1730-1732 között Francz Allio császári hadmérnök és bécsi építész tervei alapján a régi Zala vármegye székházául szolgáló építményt. Az épületet úgy alakították ki, hogy a megyegyûlések számára legyen közgyûlési terem, másrészt, a megye levéltárát is el tudják helyezni, harmadrészt, hogy a vármegyei rabokat õrizhessék.

A vármegye közgyûlése 1871. november 6-án a megyeháza épületét és a hozzá tartozó régi börtönt ingyenesen az 1872-ben létrejövõ törvényszék rendelkezésére bocsátotta, de a tulajdonjogáról nem mondott le, az emeleti üléstermeknek pedig csak ideiglenes használatát engedélyezte. 1880-ban a régi börtön mellett a Kincstár újabb emeletes börtönépületet emeltetett. 1893-ban tovább bõvítették a törvényszék, a járásbíróság, valamint az ügyészség elhelyezésére szolgáló épületet, majd 1904-ben újabb bõvítési tervek születtek, s 1908-1909-ben végezték el a tényleges munkákat. Ekkor alakult ki a "Törvényház" ma is látható épülete.

Az egyemeletes épület barokk stílusban épült. Az egyszerû épületnek a köríves kapubejárata fölött látható timpanon az egyetlen díszítõ eleme. Nagyterme a felvilágosodás korában, de különösen a reformkorban vált jelentõssé, hiszen itt kezdte politikai pályafutását Spissich János, Zala vármegye jakobinus alispánja, itt utasította el a vármegye nemessége a Napóleon elleni felkelést, majd a reformkorban itt csatázott Csány László és Deák Ferenc, aki ugyancsak itt mondta el híres beszédét a közteherviselésrõl 1843-ban, és adta vissza követi megbízatását, miután nem volt hajlandó a nemesi adómentességet képviselni az országgyûlésen. Az épület elõtti tér közepén áll Vay Miklós munkája, magas, szürke gránittalapzaton Deák szobra, az elsõ emlékmû, amit halála után állítottak a "haza bölcsének", és 1879. szeptember 1-jén avatták fel.

Az épületcsoportot 1968-ban tovább bõvítették, s napjainkban ez az épületszárny ad helyet a Zalaegerszegi Járásbíróságnak, a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak és a Cégbíróságnak.

1991-1995 között jelentõs felújítással sikerült eredeti állapotába visszaállítani a barokk fõépületet, s a jelentõs korszerûsítésekkel, korhû berendezési tárgyakkal, modern technikai eszközökkel felszerelve az ország egyik legszebb bíróságává vált. A felújítás során elõkerültek az ajtók eredeti helyei, a földszinten a kõkeretek, az udvari homlokzat és a kapukeretezések elvakolt architektúrája, a díszterem falfülkéi. A díszterem mennyezetének fõpárkánya és a teknõboltozat válla is láthatóvá vált a padlástérben. A díszterem mostani festése a rekonstrukció során készült, korabeli analógiák alapján. Az épület nagymértékû átépítése során megerõsítették a barokk épület megroskadt födémjét, szigetelték a falakat, kicserélték a burkolatokat és a fûtési rendszert. Új dolgozó- és tárgyalószobákat, könyvtárat alakítottak ki. A belsõ - korábban használaton kívüli - udvar lefedésével megnövelt várakozó valósult meg, amit Péter Ágnes falplasztikája díszít. Barokk szellemben tervezték a bútorokat, a könyvtár berendezését és a tárgyalótermeket. A bíróság jogi szakkönyvtára 1995-ben dr. Degré Alajos jogtörténész nevét vette fel.

2015-ben a törvényszék barokk és eklektikus épületszárnyainak külsõ ablakait az eredetivel megegyezõ formájú és színû, vörösfenyõbõl készült külsõ ablakszárnyakra cserélték, felújították a belsõ ablakokat, valamit az ablakkeretekbe korszerû, hõszigetelõ üveg került, idén pedig a Faulent Mihály egerszegi kõmûvesmester nevével fémjelzett mûemlék épület homlokzatának felújítása zajlott. A Zala Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, illetve a városi fõépítész jóváhagyása nyomán, restaurátor közremûködésével helyreállítottuk a megkopott, töredezett barokk díszítõ kõelemeket, felkerültek a spaletták - ez korábban több ablakon is volt -  a Deák tér felõli fõhomlokzatra, s az egykori vármegyeháza épületének fala visszakapta az 1900-as évekbeli színezést.

A történelmi épület falán emléktábla õrzi az egykori végvár, a hadvezér, politikus és költõ Zrínyi Miklós, valamint dr. Zumbok Ferenc kormánybiztos emlékét.

A bíróság muzeális épülete minden évben, a Múzeumok Éjszakája keretében megnyitja kapuit, valamint a Nyitott Bíróság program keretében elõzetes bejelentkezés alapján, illetõleg a zalaegerszegi Tourinform Irodával kötött megállapodás szerint fogad látogatói csoportokat.

Fotó: A törvényszék 1900-ban

Dr. Bartalné dr. Mentes Judit, sajtószóvivõ