Jó hangulatú szentmisével, Veni Sanctéval nyitotta meg 200. tanévét hétfõn a nagykanizsai Piarista Iskola. A jelet a Németh Lajos nyugalmazott alsóvárosi plébánostól kapott harang adta meg. A Kanizsa környéki szõlõhegyek stílusában faragott haragláb pedig Boruzs Lajos munkája. Az iskolazászló után bevonuló két elsõs osztályt – 16-16 gyermeket – az ünnepre érkezett koncelebráló papság kísérte. A szabadtéri oltárt családok és visszajáró, pár éve végzett öregdiákok is körbevették. A fõcelebráns, Bezák Tamás hajdani kecskeméti piarista gimnazista élénk érdeklõdéssel kísért prédikációjában pályaválasztása történetérõl szólt: hogyan jutott el a pilóta-álmoktól az elvégzett Mûegyetemen át a papságig. Befejezésül újmisés áldást is adott. Az igazgató atya bejelentéseit a munkába lépõ pedagógusokról – érkezett többek közt új szerzetestanár, a horvát nyelv tanítására pedig két tanárnõ is – rokonszenvezõ taps fogadta. A jelek szerint tehát a diákok érzik is annak valóságát, amelyet a tanítórend júliusban megválasztott általános elöljárója, Pedro Aguado így fogalmazott meg: „Az egész nagy piarista család értetek él.”

"Tisztelt ünneplõ közösség!

Két és fél hónapja találkoztam Zalaváron az ezeréves megye bíborosi miséjén a kanizsai piarista scholával, a Gregoriana Calasanctiana énekes lányaival. Megvallom, nem gondoltam volna, hogy ma újabb szép ünnepen találkozhatunk. Személyesen is szívesen ott lennék – ahogy Arany János Toldija mondja: „Hej! ha én is, én is köztetek mehetnék” – kedves kanizsai piaristák: atyák, pedagógusok, ifjúság és családok – ám a megye gondja, sajnos nem engedi.
Ünnepelünk, mert az 1765-ben alapított nagykanizsai piarista iskola 200. tanévnyitóját tartja. Hogy erre 2009-ben emlékezünk, ennek az az oka, hogy a kommunista diktatúra 44 éves szünetet kényszerített ránk, ázsiai zsákutcába szorítva egy országot, benne egy iskolát is. Ma tehát az 1992-es újrakezdést is ünnepeljük.

Amikor Kalazancius több, mint 400 éve elsõ iskoláját megnyitotta, a mindenki számára hozzáférhetõ iskola lebegett a szeme elõtt. Így tanulhatott Kanizsán a dióskáli jobbágycsaládban született Virág Benedek is. Napjainkban, amikor újra ki kellett nyilvánítanunk: az egészség nem üzlet, s népszavazással kellett eltöröltetnünk a felsõoktatási tandíjat, mindennél idõszerûbb ez az eszmény.

A török hódoltság utáni kifosztott országban messze vidékek, Zala és Somogy megye egyetlen iskolája lett a kanizsai piarista iskola. Anyagi és szellemi értelemben egyaránt kifosztott országban állunk ma is. És ahogy az elmúlt 200 tanévben kifejezhetetlen az az érték, amit ettõl az iskolától kapott a város, Zala és Somogy társadalma, az ország újjáépítéséhez is nélkülözhetetlen ez a szellemiség, s számítunk is rá.

El sem tudom dönteni, mit emeljek ki, mi ragad meg jobban, amikor egy piarista diákkal találkozom. Az, hogy érzõdik rajta: a fegyelem és a jókedv nem zárja ki egymást? Vagy az, hogy nem ismeri azt a szót, hogy lehetetlen? Igen, ha ilyen vihart álló emberpalántákra nézek, nem félek a jövõtõl!

Köszöntõt és köszönetet küldök tehát ebben a levélben. S mert ennyi megköszönnivalója van a megyének ezért a 200 évért, engedjék meg, hogy a megye hozzájáruljon az iskola udvarára tervezett Szûzanya szobor, a Mamma Bella költségeihez legalább jelképesen egy 50.000 forintos átutalással.

Önök/ti valamennyien ismerik/ismeritek a lelkesítõ dalt: „Szent nyomaidban vívja nemes harcát ifjú magyarság.” Ehhez a harchoz kívánok kedves mindnyájuknak a magam és a megyegyûlés nevében erõt, kedvet és hûséget.

Manninger Jenõ, a Zala Megyei Közgyûlés elnöke"

Aki csatlakozni akar a kétszáz év megköszönéséhez, aki hozzá kíván járulni az iskola udvarára tervezett Szûzanya szobor, a Mamma Bella megvalósulásához, adományát a Piarista Iskolának az OTP nagykanizsai fiókjánál vezetett 11749015-20004628 számú számlájára fizetheti be. Egyházi intézményrõl lévén szó, neve, címe, adóazonosítója illetve adószáma megadása esetén januárban adókedvezményre jogosító igazolást kap.
 

P.J.