Mintegy nyolcszázezer magyart hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba a második világháború végén és utána; a Gulág-emlékév célja, hogy minden érintett településen legyenek megemlékezések - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erõforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Az úgynevezett málenkij robot - kis munka - évekig, akár egy évtizedig is eltarthatott a szovjet munkatáborokban. Az elhurcoltak negyede soha többé nem tért haza, mintegy kétszázezren vesztették életüket a nélkülözések, a kényszermunka, az éhezés miatt és kivégzések során - emlékeztetett a kereszténydemokrata politikus.     

A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve, azaz a Gulág-emlékév során eddig 366 pályázatra 223 millió forintot osztottak ki. Tavaly augusztus 23-án - amikor Európa-szerte megemlékeznek a fasiszta és a kommunista diktatúra áldozatairól is - hagyományteremtõ szándékkal kegyeleti sétát tartottak a nyilasok áldozatainak emlékére készített Duna-parti cipõktõl a Terror Háza Múzeumig - mondta Rétvári Bence.     

Rétvári Bence elmondta: az idei kegyeleti séta szónoka Szájer József fideszes EP-képviselõ lesz.     

A Gulág-emlékév kiemelt projektje az elhurcolt németek emlékét õrzõ vagonkiállítás, amely tizenkét helyszínen lesz látható, a Fõvám téri barakkinstalláció, amely országjárásra indul, az országos tanulmányi verseny, valamint Földes László (Hobó) Gulág virágai címû drámájának bemutatója a Nemzeti Színházban - ismertette az államtitkár.     

Kovács Emõke, a Gulág Programiroda szakmai vezetõje a sajtótájékoztatón elmondta: július 15-étõl szeptember 15-éig pályázhatnak összesen egymilliárd forintos keretre mindazok a települések, civil szervezetek és egyének, amelyek-akik szeretnének az emlékévhez kapcsolódó projekteket létrehozni. A pályázati lehetõségekrõl a www.beszedesmult.hu honlapon lehet tájékozódni.     

A kormány korábban 2017-ig meghosszabbította a Gulág áldozatainak emlékévét.

MTI - Kanizsa