Megtalálták a török kori vár falait a régészek Zalaegerszegen. A tervezett Mindszenty-emlékközpont területén végzett próbafeltárás során elõkerült a 17. században épült vár vegyes építésû, cölöp- és döngöltagyag-rendszerû keleti falazata és az elõtte húzódó vizesárok - közölte Kiss Péter, a feltárást vezetõ régész az MTI-vel.

Mint elmondta, a próbafeltárás során szerzett adatok alapján meg tudják állapítani az egykori vár és várárok pontos helyét, vizsgálják az egykori palánkfal szerkezetét és a földbe rejtett régészeti leletek térbeli kiterjedését is meg tudják határozni.     

A több mint ezer négyzetméteren, három kutatóárokban zajló próbafeltárást a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ szakemberei végzik. A próbafeltárás célja, hogy átvizsgálják a tervezett múzeumépület területét, tisztázzák a régészeti rétegviszonyokat és biztonsággal meg tudják mondani, hogy milyen további régészeti munkára lesz szükség - tette hozzá Eke István régész.     

Felidézte, hogy az Egerszeg vár jelentõsége és stratégiai szerepe azt követõen nõtt meg, hogy 1600 októberében 40 napos ostrom után a Kanizsa vár török kézre került. A vár elfoglalása után szabad volt az út a török csapatok elõtt: sem földrajzi, sem természeti akadályok - mocsarak, ingoványok, hegyek - nem állták útjukat. Új végvárrendszert kellett kiépíteni, amelynek egyik fontos eleme volt az egerszegi vár - emelte ki a próbafeltárás szakmai vezetõje.     

Az Egerszeg vár építése 1603 után kezdõdött el, az erõdítmény történetét számos forrás dokumentálja. A feljegyzések szerint az erõdítményben 350 katona teljesített szolgálatot, a várvédõk 1664-ben egy nagyobb török sereg támadásakor felgyújtották a várat.     

A vár falait az 1700-as évek elején elbontották, majd a várárkokat betemették - emlékeztetett Eke István.     

Hozzáfûzte: a várkapitányok levelezésébõl ismert, hogy folyamatos segítséget - embereket, pénzt, építõanyagot - kértek a vár megfelelõ karbantartásához. A palánkvár állaga folyamatosan romlott, a facölöpök korhadásnak indultak, erre utalhatnak a várárkokban végzett rétegvizsgálatok is.     

Kitért arra is, hogy a próbafeltárás során a várárokban nagy mennyiségû agyag kerámia edénytöredéket találtak. A régészeti leletek - edények, korsók, tálak -, valamint a munkák során készült fényképek, rajzok megmaradnak képet adhatnak a város 17. századi életmódjáról - emelte ki a régész.     

A próbafeltárás július elején kezdõdött a tervezett Mindszenty-emlékközpont helyén, a teljes felületû feltárást a tervek véglegesítése után a Göcseji Múzeum régészei végzik.     

A Modern városok program keretében az egykori vár helyén zöldmezõs beruházás keretében Mindszenty-emlékközpont épül. A hercegprímásnak és a kommunista diktatúra egyházüldözésének emléket állító kiállítóhely a több mint ötmilliárd forintos, vallási turizmust is szolgáló városfejlesztési program részeként valósul meg Zalaegerszegen.

MTI - Kanizsa