2009. szeptember 1-tõl adóterhet nem viselõ járandóság lett a családi pótlék. Íme néhány számítási példa, hogy ez mit jelent az adóelõleg levonás során.

Az adóterhet nem viselõ járandóság lényege, hogy összege nem adózik, de „feljebb tolja” a többi jövedelmet. A két kulcsos szja táblában a felsõsáv 1,9 millió forintnál kezdõdik. Ez havi 158 333 forint havi jövedelemnek felel meg. Ha valakinek a ráesõ havi családi pótlékkal növelt havi jövedelme nem éri el a 158 333 forintot, akkor a havi nettó kifizetése változatlan marad, semmit sem fog észrevenni a változásból. Akinek a havi adóelõleg alapja a családi pótlék összegével meghaladja a 158 333 forintot, õ a ráesõ (50 százalék) családi pótlék összegének 18 százalékával több adóelõleget fognak fizetni.

A magánszemélynek például 160 ezer forint vagy annál magasabb havi bruttó keresete van és havonta például 13 300 családi pótlékot kap (kétgyerekes család), akkor (13 300 forint 18 százaléka) 2 394 forinttal több szja elõleget fizet. Ennyivel csökken a nettó jövedelme havi szinten. Mivel a családi pótlék összege az alsó adósávból foglalja el a helyet más jövedelemtõl, ezért mindenki, akinek a havi jövedelme 160 ezer forint feletti, az a leírt számpéldának megfelelõ nettó jövedelem csökkenéssel számolhat havi jövedelemtõl függetlenül. Tehát a havi ráesõ családi pótlék összegének 18 százalékával csökken a nettó jövedelme. Az itt leírt számítás csak akkor igaz, akiknél a „havi adóelõleg levonási” módszert alkalmazzák. Mivel az szja sávhatár visszamenõleges emelése havi háromezer forinttal növelte a nettó kifizetést, ezért levonhatjuk a következtetést: már egy kétgyerekes családnál a törvénymódosítás vissza is veszi (2394 forint) a sávhatár kitolása miatti szja-csökkentést.

Mi a helyzet göngyölítéses adóelõleg levonás esetén?
 

Forrás: www.hvg.hu