Immár harmadik alkalommal került sor a Pannon Egyetem nagykanizsai képzési helyén a Pannon Tudományos Napra. Mint azt sokan hangsúlyozták, a tudományos seregszemle legnagyobb erénye, hogy két akadémiai területi bizottság és a Pannon-régió több felsõoktatási intézményének együttmûködésével valósult meg.
Több mint harminc, színes, mindenki számára nyilvános tudományos elõadást hallgathattak meg az érdeklõdõk a tudomány legkülönfélébb területeirõl a Pannon Egyetem kanizsai képzési helye, valamint a Magyar Tudományos Akadémia pécsi és veszprémi területi bizottsága által megrendezett Pannon Tudományos Napon, amelyet Hámori József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke nyitott meg.
Az MTA második embere hangsúlyozta, nagy öröm számukra, hogy a két területi bizottság közösen számol be a régió tudományos eredményeirõl. Utalt az MTA mûködését jelentõsen befolyásoló jövõbeni törvényi változásra is, mely szerint az eddig voltaképpen egyesületi keretek között mûködõ nemzeti tudományos mûhely a továbbiakban közfeladatokat ellátó intézményként szerepel az állami nyilvántartásban, amely kiszámíthatóvá teszi az Akadémia és az albizottságok finanszírozását is. Arra is kitért, hogy a minap a Sólyom László köztárasági elnök által jóváhagyott vagyontörvény értelmében az MTA vagyona magánvagyonnak minõsül, miáltal elhárult a privatizáció veszélye, hiszen így maga az Akadémia dönti el, hogyan gazdálkodik a birtokában lévõ ingatlanvagyonnal. Rámutatott arra is, a jövõben a korábbinál szorosabb együttmûködésre van szükség az egyetemek és az Akadémia között.
Husvéth Ferenc, a Pannon Egyetem rektor-helyettese beszédében rámutatott, a nagykanizsai képzési hely oktatói is bekapcsolódtak az Akadémia két területi bizottságának munkájába, s ez pozitívan befolyásolja az itt folyó oktatómunkát.
Szolcsányi János, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke megjegyezte, bár a bizottsághoz a pécsi és a kaposvári egyetem kötõdik jobban, úgy véli, hogy a Pannon Tudományos Nap révén szélesedhet az együttmûködés a PEN irányába is.
Ezt követõen került sor az egyes elõadásokra, melyek során elhangzottak a pécsi és a veszprémi központú tudományos régió legjobb doktori elõadásai is.
A pécsi egyetemrõl érkezett Hornyák Árpád a jugoszláv-magyar határon a két világháború között létezõ kettõsbirtokosságról beszélt. Elmondta, ennek alapja az volt, hogy a Trianonban meghúzott új határ számtalan esetben a földeket elválasztotta gazdáitól, sõt, az is elõfordult, hogy szántót vágott ketté. A diktátum e tekintetben mintegy százhetvenezer holdat, huszonkét és félezer birtokost érintett.
A gazdák természetesen többféle módon is eljuthattak földjeikre, speciális igazolványok készültek e célra. 1932-ben azonban a jugoszlávok minden eszközzel igyekeztek megakadályozni a hömpölygõ tömegek áradatát, volt, aki a határt tömegével átlépõ gazdákat látva megállapította, olyan, mintha nem is létezne a határ. A legkritikusabb terület a Muraköz volt, amelynek határát tizenötezer ember lépte át naponta.
A jugoszláv fél arra hivatkozott, azért kell megszüntetni az átjárást, mert a kettõsbirtokosok csempészárut, agitprop anyagot, fegyvereket visznek át a határon. A helyzetet súlyosbította, hogy ekkor már mûködött a határhoz közeli, Belezna-jankapusztai usztasaképzõ. A jugoszláv vezetés drasztikusan csökkentette a határátlépõ helyek számát, vámot, illetéket vezetett be, egy szóval jelentõsen megnehezítette az átlépést. Az intézkedés hatására a magyar kormány a Népszövetséghez fordult segítségért, ám ezt megelõzõen – nagyon bölcsen – felszámolta a jankapusztai usztasaképzõt. Végül a nagyhatalmak nyomására tovább mûködhetett a kettõsbirtokosság intézménye.
A Pannon Tudományos Nap a díjak átadásával zárult. A régió legjobb PhD-munkáját elkészítõk, illetve a legjobb elõadásokat tartó oktatók a dicsõségen kívül száz-százezer forinttal lettek gazdagabbak. A régiók két legjobb tanulmányának egyikét Metzger Szilvia, a Kaposvári Egyetem doktorandusza készítette a házinyúl vágóértékének vizsgálatáról, a pécsi egyetemen hallgató Stenger Kovács Csilla pedig a kovaalgák indikátorként történõ alkalmazásáról értekezett.
Díjazták a legjobb elõadókat, a Nagykanizsa Megyei Jogú Város önkormányzata által felajánlott díjat az erdélyi Sapientián oktató Vofkori László kapta. Elismerést vehetett még át a pécsi egyetemen oktató Botz Lajos, valamint a Pannon Egyetem kanizsai képzési helyének oktatója, Keller Krisztina is, aki a német identitást választotta elõadása témájául.
Horváth Attila
OKTATÁS ROVAT >>>