Roma Holokauszt megemlékezést és emlékkonferenciát tartott Nagykanizsa Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata. A Halis István Városi Könyvtárban megrendezett emlékülést Lendvai Ferenc, a RNÖ elnöke nyitotta meg. Holokauszt filmek és a Pharrajimos címmel Kardos Ferenc történész, holokausztkutató tartott bevezetõ elõadást, majd dokumentumfilmeket tekinthettek meg a megjelentek.

Kardos Ferenc többek között elmondta: 1944. augusztus 2-án közel 3000 roma embert öltek meg Auschwitz-Birkenau II. E. „cigánytáborban”. Ez a tragédia rendkívüli, példátlan, hiszen mindenféle per, tárgyalás, védekezésre esélyt adó eljárás nélkül végeztek ki származása miatt nõket, férfiakat, idõseket, kisgyermekeket. Rendkívüli, példátlan, embertelen tett volt, de nem elõzmények nélküli Európában.

1991 óta emlékezünk fõhajtással, koszorúkkal, gyertyagyújtással a II. világháború cigány áldozatainak emlékoszlopánál, Csávás Csaba faszobrász alkotásánál, a velünk együtt gyermekeit, férjét, rokonait sirató asszonnyal. Ma sem feledhetjük az emlékezést, s nem csupán a gyász miatt, hanem mert még mindig vannak emberek, csoportok, politikai irányzatok, akik rabbá tennének, ölnének bárkit, ok nélkül, embertelen céljaikért.

A megemlékezés második helyszínén, a Roma Holokauszt Emlékmûnél Lendvai Ferenc mondott emlékbeszédet. Az RNÖ elnöke hangsúlyozta: idén a Holokauszt 72. évfordulójára emlékezünk. 1995-óta minden évben itt, a Csávás Csaba fafaragó mûvész által megalkotott emlékmûnél Nagykanizsán, mint ahogy az ország több városában, és Európa szerte is megemlékeznek. A Holokauszt az elmúlt századunk legsúlyosabb következményekkel járó tragédiája. Mivel egyre kevesebben vannak, akik túlélõként még közöttünk lehetnek, és egyre kevesebben vannak azok is, akiknek közvetlen hozzátartozóját, anyját, apját, testvérét hurcolták el, az önkormányzatban úgy gondoljuk, hogy emlékezni és emlékeztetni kell – jegyezte meg. A mai napon nem csak azért állunk itt, hogy fejet hajtsunk a roma származású áldozatok emléke elõtt, és a múltat felidézzük, hanem azért is hogy szembenézzünk a saját felelõsségünkkel. Számba vegyük a magunk lehetõségeit abban, hogy egy, a másságot elfogadóbb, emberségesebb és toleránsabb világot hagyjunk az utódainkra. A magunk eszközeivel el kell követnünk mindent azért, hogy ami a Holokauszt során történt, az ne történhessen meg újra soha többé.

Tóth Nándor alpolgármester beszédében kiemelte: emlékezni, emlékeztetni muszáj, mert erkölcsi parancs, erkölcsi kötelesség. A múlt bûneit, annak katasztrófáját kötelességünk feltárni, és átadni az újabb generációknak e rémisztõ történeteket, hiszen a 20. század traumája napjaink traumája is, amely olyan megmagyarázhatatlan és értelmezhetetlen, amelyre mégis magyarázatot kell találni. A mai emlékezés egy kiállás is. Kiállás egy érték mellett, a roma kultúra és hagyomány értékei mellett. Kiállás az erkölcs parancsai mellett. Nem szabad felednünk, hogy ki kell állni egymásért, a múltúnkért, a jelenünkért és a jövõnként. Közösségünk minden egyes tagjáért, mindig mindenkor és minden esetben – fogalmazott az alpolgármester.

Teleki László országgyûlési képviselõ arra hívta fel a figyelmet, a vészkorszakot okozó vírus ismét felütötte fejét, és rohamosan terjed. Ma már újra nemcsak a baráti találkozókon, sörházi fórumokon hirdetik a nyílt kirekesztést, hanem egyes európai politikusok és politikai pártok sulykolják naponta emberek millióinak fejébe a más vallású, más származású, más bõrszínû embert tekintik másnak. Európa és a világ, háborúban áll, egy olyan háborúban, amely most még a lelkekben zajlik. Sokan kihasználják újra a kis emberek gyengeségeit, félelmét és ellentétet szítanak. Több mint 7 évtizede is hasonló volt a helyzet. Sokan úgy gondolták, aki roma, az kevesebb. Kevesebb, mint ember, és akkor is egyre többen gondolták, aki roma, kevesebbel is beéri. Kevesebb szabadsággal, jogokkal és kevesebb élettel. Ez a gondolatvírus okozta a roma Holokauszt borzalmait, és ha most nem állítjuk le ennek a kórnak a terjedését, hasonló szörnyûségekkel kell hamarosan ismét szembenézni – mondta az országgyûlési képviselõ.

A megemlékezés koszorúit cigány siratódalok kíséretében helyeztek el, Kopár Antal és Hagyományõrzõ Együttese közremûködésével az emlékmû talapzatánál.

B.E.