Megkezdõdött az alkotómunka hétfõn a XXV. Gébárt Zalaegerszegi Nemzetközi Mûvésztelepen, a jubileumi évben a meghívott mûvészek a zalai táj nyújtotta inspirációk alapján készítik el alkotásaikat.

A mûvészeti vezetõ - Budaházi Tibor Vajda Lajos és Káplár Miklós díjas képzõmûvész - javaslatára Drozsnyik István miskolci festõmûvész és az Újronafõn élõ Kelemen Benõ Benjamin grafikus kapott meghívást a kurzusra. A szlovákiai Dunaszerdahelyrõl Almási Róbert festõmûvész érkezik a GébArt mûvésztelepre, a zalaegerszegi alkotók közül pedig Frimmel Gyula grafikus és Horváth László képzõmûvész vesz részt a kurzuson - mondta el Prokné Tirner Gyöngyi, a programnak otthont adó Kézmûvesek Háza intézményegység-vezetõje hétfõn az MTI-nek.     

Hozzáfûzte: idén a festészet és grafika kerül elõtérbe, a választott téma pedig a természeti környezet - a zalai táj, a Gébárti-tó és partvidéke - lesz. Az alkotásokat a mûvészek saját látásmódjuk, impulzusaik, benyomásaik alapján más-más technikai megoldásokkal készítik el.     

A munkához szükséges eszközöket, anyagokat a házigazdák biztosítják. A programban városnézés, kirándulás is szerepel, a résztvevõk Szlovéniába is elutaznak, a magyar határ melletti Lendvai Galéria-Múzeumban közösen nézik meg Joan Miró grafikai munkáiból nyílt tárlatot - ismertette a részleteket Prokné Tirner Gyöngyi.     

Esténként szakmai eszmecseréket tartanak, bemutatják portfólióikat. A mûvésztelepen készült képekbõl augusztus 12-én, a zárónapon kiállítás nyílik Kézmûvesek Házában. A szakemberekbõl álló zsûri minden alkotótól kiválaszt két-két munkát, amely város tulajdonába kerül.     

A GébArt - a mozaikszó utal a kortárs magyar mûvészetre és egyben az alkotói környezetet is jelzi - mûvésztelepre évrõl évre olyan mûvészeket hívnak meg, akik munkájukkal emelni tudják a zalaegerszegi kortárs képzõmûvészeti gyûjtemény minõségét, színvonalát - fogalmazott az intézményegység-vezetõ.     

A GébArt gyûjtemény már több mint félezer kortárs képzõmûvészeti alkotást számlál. Az elmúlt negyedszázad anyagának keresztmetszetét adja a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben kedden nyíló kiállítás.     

A zalaegerszegi mûvésztelep mûködése 1968-1980 közötti évekre nyúlik vissza, ezekben az esztendõkben többek közt Bernáth Aurél, Szabolcs Péter, Samu Géza és Makovecz Imre is alkotott a zalai mûhelyben.     

A Kézmûvesek Háza 1992-tõl alkotómûhelye a kortárs képzõmûvészetnek. A tematika, a téma - a tér, szín, kompozíció, a zalai táj szépsége, az élet öröme - évrõl évre változik, 1995 és 2006 között például monumentális fa-, fém- és kõplasztikák készültek. A kültéri, környezetbe illõ alkotásokból szoborparkot hoztak létre, amely télen-nyáron megtekinthetõ a Gébárti-tó partján.

MTI - Kanizsa