Ma ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szûz Mária halálát és mennybevételét.

Az ünnep alkalmából Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek délelõtt az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét - tájékoztatta Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegye sajtóreferense az MTI-t.    

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az õsegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus "röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsõségbe" édesanyja, Mária holttestét.     

Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünneprõl, amelyet Dormitio sanctae Mariae-nek, azaz "a Szentséges Szûz elszenderülésének" neveztek. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nek, azaz a Boldogságos Szûz mennybevételének nevezték.     

XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a "Boldogságos Szûz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsõségbe" - írták.     

Nagyboldogasszony napja kötelezõ ünnep, vagyis a katolikus hívõknek ezen a napon kötelezõ szentmisén részt venniük.     

Az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szûzanya oltalmába. Ezért nevezi a magyar katolikus egyház Szûz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.

MTI - Kanizsa