A falubeliek által csak „torony”-ként emlegetett harangláb felújítása pályázati támogatásnak, önzetlen felajánlásoknak, és közösségi összefogásnak köszönhetõ.

„Ahhoz, hogy ne csak egy archaikus emlék legyen valahol egy európai élményparkban a kereszténység, ahhoz ilyen haranglábakra van szükség. Ez mutatja meg, hogy a kis közösségekben van erre akarat.”

A harangláb avatóünnepségén Fülöp Attila nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs helyettes államtitkár beszédében azt hangsúlyozta: a felújítás nem csak az egyház, de a helyi nemzetiségi önkormányzatok közös munkájával és közös akaratával valósult meg.

„A harangláb általában azokon a tájakon terjedt el Magyarországon, de különösen itt a Dunántúlon és az Õrségben, ahol kisebb települések voltak, és szükség volt a harangra, amely összetartotta a közösséget, jelzéseket adott" - fogalmazott Manninger Jenõ, miniszteri biztos.

Manninger Jenõ köszöntõje után Varga Béla, Zalaszabar alpolgármestere szólt a harangláb felújításának történetérõl. „Létesült itt egy kalandpark. Annak a tulajdonosát elég sok illusztris vendég látogatja, a jótékonyság által is. Jött hozzá egy helyettes államtitkár. Meglátta ezt a kicsit lerongyolódott haranglábat, és azt mondta: õ felajánl 1 millió 500 ezer Ft-ot a rendbetételére, és pályázzuk meg" - mondta el Varga Béla, Zalaszabar alpolgármestere.

A pályázatban Zalaszabar önkormányzata mellett a garabonci Roma Nemzetiségi Önkormányzat volt a partner, de többen ajánlották fel önzetlen segítségüket, köztük a Szabadics család, nekik a harangláb belsõ felújítása köszönhetõ.

Kanizsa TV - Kanizsa