Elsõ körben 112 hallgató jutott be a nagykanizsai kampuszra. Az elsõéveseket a szerdai tanévnyitó ünnepségen köszöntötték.

„Az európai ember gondolkodásmódját évezredek óta Odüsszeusz alakja szimbolizálja” – mondta köszöntõjében Dénes Sándor. A polgármester arra buzdította az elsõéves hallgatókat: merjenek õk is olyan kíváncsiak lenni, mint a leleményességérõl híres mitikus hõs. Dénes Sándor polgármester kiemelte: „Ettõl vagyunk igazán emberiek: ez a tulajdonság tesz minket esendõvé, olykor gyermekivé, de a kíváncsiság az emberi halhatatlanság egyik alapköve is. Mert hajt minket elõre a megismerés útján, belsõ örömöt nyújtva teremti meg a tudás lehetõségét, legyõzve a félelem okozta mozdulatlanságot.” Ezt a nyitottságot, tudásvágyat az egyetem oktatói is nagyra értékelik.

A gólyákat dr. Kocsis László rektorhelyettes látta el néhány jó tanáccsal. „Alkossanak közösséget. A társadalmunknak erre van a legnagyobb szüksége: hogy jó közösségek legyenek, amelyek egymást segítve teremtik meg a jólétet és a boldogságot egy-egy csoportban" - mondta Dr. Kocsis László.

A PEN közössége mozgalmas idõszak elõtt áll: a duális képzésnek és a városi ösztöndíjaknak köszönhetõen idén harminccal több hallgatót vettek fel az intézménybe, amely a 16. tanévében tudományos és piaci szerepét is újragondolja.

Dr. Birkner Zoltán kampuszigazgató hangsúlyozta: „Kezd beérni a Soós Ernõ Kutatóközponton keresztül az az üzenet, hogy a nagykanizsai kampusz a tudományban is letette a védjegyét. Nagyon erõsödnek az informatikai automatizálással kapcsolatos kutatásaink, és a turizmusban az elmúlt évek fontosabb eseményein mindig ott voltak a saját oktatóink, kutatóink. Mindennek egyfajta piaci erõsödési jele van.”

A tanévnyitón elismeréseket is átadtak. Az elõzõ tanévi szerepvállalásáért az „Év Önkéntese” díjat Szekér Beatrix és Tompos Szabolcs kapta meg, a harmadéves turizmus-vendéglátás szakos hallgatóknak járó nívódíjat pedig Spanics Alexandrának ítélték tanulmányi eredményéért.

Az ünnepség végén a gólyákat egyetemi polgárrá avatták, és mint a fiatalok mondták, ennek a rangnak igyekszenek is megfelelni.

Kanizsa TV - Kanizsa

Dénes Sándor polgármester tanévnyitó beszéde

Az európai kultúra lényegét, az európai ember gondolkodásmódjának és világképének példáját évezredek óta Odüsszeusz alakja szimbolizálja. Az õ mitikus, leleményes figurája az a minta számunkra, amit követve öreg kontinensünk évszázadokon át a világ vezetõ kulturális fellegvára lehetett. Odüsszeusz sokszínûsége, sokoldalúsága és tehetsége viszont egy különös és ellentmondásos emberi vonásra vezethetõ vissza: a kíváncsiságra. Mindent meg akart ismerni, mindenkivel kapcsolatba akart kerülni, minden helyzetet meg akart élni, mert hajtotta az emberi kíváncsiság belsõ motorja.

Az az emberi tulajdonság, amelyrõl Mark Stevenson, angol író a következõképpen fogalmaz, idézem: „kiapadhatatlan erõforrás, amely a valódi intelligenciát mûködteti és meghatározza.” Hozzátehetjük e gondolathoz, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ettõl vagyunk igazán emberiek, ez a tulajdonság tesz minket esendõvé és olykor gyermekivé, de a kíváncsiság az emberi halhatatlanság egyik alapköve is. Mert hajt minket elõre a megismerés útján, belsõ örömöt gyújtva teremti meg a tudás lehetõségét, legyõzve a félelem okozta mozdulatlanságot.

Ugyanakkor „A kíváncsiság a fegyelemsértés legtisztább formája is.” – ahogy Vladimir Nabokov, orosz író mutat rá éleslátóan. Hiszen a tudás megszerzése egyben a meglévõ, olykor elavult tudás megsértését is jelenti, ami konfliktusokat okozhat emberek, generációk és bizony kultúrák között is. Mert a tudás felfedezés, egy új világ megtalálása, ahová belépve magunk mögött hagyjuk a hagyományost, miközben az hordozza a múlt értékeit. Ez pedig felveti a felelõsség kérdését, amely mindig az írástudók legfõbb vezérelve kell hogy legyen az életben. Így az Önöké is, kedves hallgatók!

Ezért ahhoz, hogy felfedezhessünk egy új világot, két alapvetõ pillérre mindenképp szükségünk van.

Az elsõ, a tradíció biztonsága: a család, a barátok, az otthon, a magunkkal hozott értékek, amelyek segítségével megvethetjük a lábunkat. Sõt, ahová felfedezésünk után megtérhetünk. Életünk nagy felfedezéséhez azonban a második pillérre is szükségünk van: az elszakadás bátorságára, a kíváncsiság és a felelõsség felvállalásának erejére, és természetesen a munkára.

Önök, kedves hallgatók, azzal, hogy Nagykanizsára érkeztek, a Pannon Egyetem Kampuszára, két újabb erõs támasztékkal lettek gazdagabbak. Egy befogadó várossal, amelyik mindig készen áll arra, hogy lehetõségeket nyisson a fejlõdni vágyó fiataljai számára. És természetesen egy egyetemi központtal, amelyik második családjukként, baráti közösségükként egy életre meghatározza az Önök gondolkodását, kapcsolatait és lelkületét. Megtanítva Önöket arra az õsi igazságra, hogy egy közösség tagjaiként mindig erõsebbek lehetünk, mint egyénként.

Kedves elsõéves hallgatók! Fedezzék fel a világot, és építsenek stabil kapcsolatokat az egyetemi éveik alatt ezekre a pillérekre alapozva. Legyenek készen, amikor diplomát szereznek majd, legyen akaratuk és tudásuk! Ezt kívánom Önöknek a városunk nevében, készen arra, hogy itt éljenek és dolgozhassanak Nagykanizsán a jövõben is. Mi ezért dolgozunk az egyetemmel és a cégekkel közösen a duális képzés elindításával, szolgálva egy új világ felfedezésének lehetõségét.

Kívánom Önöknek, hogy sikeres és emlékezetes egyetemi éveket töltsenek itt Nagykanizsán, a Pannon Egyetem Kampuszán, és hogy kíváncsiságukkal tudjanak élni a lehetõségeikkel.