Kilencedik alkalommal rendezte meg a város Cigány Kisebbségi Önkormányzata és a Nagykanizsai Rendõrkapitányság a Hétvége a másság jegyében és Tolerancia Kupa címû rendezvényt.

A magyar, a cigány és az Európai Unió himnuszának elhangzása után Dr. Tuboly Marianna jegyzõ köszöntötte elsõként a Mindenki Sportpályáján megjelent vendégeket. Beszédében a rendezvény címéhez visszakanyarodva tette fel a kérdést: mi is az a másság, ami a kérdésrõl egyszerûen elmondható? – Ahogy ma itt körülnézek, mindannyian mások vagyunk – hangsúlyozta. A világ ilyen sokféle. Nincs két egyforma virág, nincs két egyforma kavics, nincs két egyforma ember. A nyitott, demokratikus társadalmakban a valamilyen szempontból más ember nem kap negatív megkülönböztetõ bélyeget, a másság nem befolyásolja az eltérõ tulajdonságokat mutató emberi minõséget. A rövid eszmefuttatás után kijelentette, a rendszerváltást követõen, amikor az elsõk között megalakult a CKÖ, már a kezdetektõl fogva országosan is példa értékû kapcsolatról lehetett beszélni, mely mind a mai napig töretlen.

Teleki László roma ügyekért felelõs miniszterelnöki megbízott, országgyûlési képviselõ, a CKÖ elnöke köszöntõjében elmondta, a kilenc évnek nagyon sok tanulsága volt. Azóta sok minden történt. El tudták érni, hogy a rendõrség állományához tartozók majdnem mindegyike megismerhette a cigányság történelmi kultúráját, de a cigányoknak is kell valamit tenni azért, hogy a másik oldalon lévõk, a többségiek érezzék azt, hogy változni akarnak. Elindított programjaik bemutatják, nem kell félniük a rendõröktõl, ha törvénytisztelõ és rendszeretõ emberek. Életük fontos szeletét jelenti a roma rendõrré válás lehetõsége.
Dr. Bence József országos rendõrfõkapitány megnyitó beszédében a rendezvényrõl kiemelte, ez a hagyományápolás példaértékû az ország egészében. Az elmúlt nagyon nehéz egy év – amikor a romák elleni gyilkosságsorozat bûncselekményben nyomoztak –, sok tanulságul szolgált a számukra. Mindenekelõtt a magyar rendõrség azt vallja, a bûnnek nincs színe, a bûn ellen fel kell lépni. Mindenkit meg kell védeni a rendõrségnek, akit hasonló támadás ér. A bûncselekmény-sorozat kapcsán azt tapasztalták, iszonyatosan nagy az országban az elõítéletesség. Nem az õ dolga, hogyan és miként kell rajta változtatni, de meg kell húzni a harangot, jelezni kell, hogy ezen igenis, változtatni kell. Romáknak, nem romáknak ezért tenni kell. A roma emberek számára a munka világába való visszavezetés, a képzés, az oktatás fejlesztése a legfontosabb, továbbá az, hogy legyenek példaképeik, akik mintául szolgálhatnak, és akiket a roma polgártársaik elé állíthatnak. A rendõrség a maga szerény eszközeivel próbál ezért tenni is, hiszen 300 fõre fölemelik az ösztöndíjas keret lehetõségét. 300 olyan roma fiatalt szeretnének kiválasztani, akikbõl késõbb rendõrök válhatnak. Az elmúlt egy év azt is bebizonyította, hogy polgárõrökkel, romákkal és nem romákkal közösen tehetnek a lakóhelyünk biztonságáért. A sport pedig olyan lehetõség, ami valamennyiünket megtanít gyõzni, és emelt fõvel veszíteni.
Dr. Tiborcz János rendõr dandártábornok, megyei rendõrfõkapitány megjegyezte, az országban történt események kapcsán természetesen Zala megyében is foglalkoztak a roma kisebbség kérdéseivel, többször tárgyaltak a megye roma kisebbségi vezetõivel. Úgy gondolja, ez a roma-párbeszéd egyik útja az eredményes és gyümölcsözõ együttmûködésnek.
A szakmai fórumon Teleki László elsõsorban arról beszélt, a magyarországi cigányság integrációját nem lehet úgy elindítani, hogy a társadalom nem figyel oda az elesettjeire, romákra, nem romákra, halmozottan hátrányos helyzetûekre. Az ország közel 600 cigánytelepén mintegy 130 ezer cigány él. Bajnai Gordon miniszterelnök bejelentésére hivatkozva örül annak, hogy 2013. december 31-ig a cigánytelepek egyötödét, száz cigánytelepet szeretne felszámolni. A rendõrré válás lehetõségeként 200 diplomás roma fiatal tud munkát vállalni a közigazgatásban. Elsõdlegesen a minisztériumra, a rendõrségre, a különbözõ regionális intézményekre, a munkaügyi központra gondolt. Továbbra is fontosnak tartja, hogy minél több roma származású rendõr dolgozzon Zala megyében. Az Országos Polgárõr Szövetségnél is van fogadókészség a roma származásúakra a közrend és a közbiztonság védelme érdekében. Kezdeményezi a megyei szövetséggel is az együttmûködést.
Dr. Bencze József országos rendõrfõkapitány az aktuális közbiztonsági helyzetrõl többek között kiemelte, a rendszerváltás óta húzódó problémákat a gazdasági válság megfejelte, sokkal erõteljesebben jelennek meg azok a gondok, amelyeket a válság nélkül talán még a legszegényebbek is könnyebben tudnának kezelni. Az erõszak és agresszió olyan szintjére jutottunk, hogy az elnézés, a bocsánat helyett rögtön pofonnal válaszolnak különbözõ helyeken az emberek. A tolerancia jelentõs mértékben megfogyatkozott, majdnem mindegy, hogy iskolázott vagy iskolázatlan valaki, sõt, általában a magas iskolai végzettségûeknél még erõteljesebb az agresszivitás. A rendszerváltás legelsõ kárvallottjai a legszegényebb és legiskolázatlanabb rétegek voltak, közöttük a romák is. Õk kerültek ki legelõször a munka világából, s azóta sem tudtak visszamenni. Újabb generációk termelõdtek ki, akik szintén nem tudtak és részben nem is akartak. Az eltartottak és az eltartók aránya iszonyatos mértékben megbomlott, ha a következõ tíz-húsz évben nem történik változás, nagyon-nagy konfliktushelyzetet idéz elõ. A romakérdés rendezésének innen kell kiindulni.
A konferencia következõ elõadása azt taglalta, hogy mit tehetünk a másság elfogadása, az elõítéletek csökkentésének érdekében, majd tájékoztató hangzott el a CKÖ, a rendõrség és más társszervezetek együttmûködésérõl. A hétvégét számos kulturális program és bemutatók, fõzõverseny és kispályás labdarúgótorna színesítette.

B.E.
(További képeink hamarosan a Galériában)