Tíz év múlva is lesz Európai Unió, amelynek Magyarország is tagja marad - állapították meg egybehangzóan szerdán az Együtt konferenciáján részvevõ kormánypárti és ellenzéki politikusok.

Az Együtt Újratervezés - Magyar érdekek a változó Európában címmel rendezett budapesti konferenciáján elsõként az EU hasznosságáról beszélgettek.     

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára úgy fogalmazott, ebben a formában semmi értelmét nem látja az uniónak. Az európai közösségnek elõször szembe kellene néznie demográfiai és gazdasági problémáival, majd ennek alapján definiálni kellene érdekeit és céljait - mondta. Orbán Viktor miniszterelnök azon dolgozik, hogy a jelenlegi rendszer belülrõl megjavítható legyen - tette hozzá.     

Kiemelte, "politikai testtartásbeli különbség" van a kormány és a baloldal európai politikája között: míg utóbbiak a "merjünk kicsik lenni" gondolatot képviselik, addig a kabinet megpróbálja elérni, hogy Magyarország a népességének és gazdaságának megfelelõ szerepet kapjon az unióban.     

Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke veszélyesnek nevezte Csepreghy Nándor szavait annak fényében, hogy szerinte Magyarország csak haszonélvezõje volt az uniónak. Hangsúlyozta, az európai együttmûködés célja a béke, a szociális biztonság és a jólét terjesztése, az unió stabilitása pedig azért is fontos, mert anélkül benyomulhatnának más hatalmak, például Oroszország.    

 A szocialista politikus bíztatónak nevezte, hogy az euroszkepticizmus a "kormányzati propaganda" ellenére sem tört át, ugyanakkor szerinte a kormányfõ pillanatnyi pártpolitikai érdekeitõl vezérelve folytatja európai külpolitikáját, ami gyengíti Magyarország érdekérvényesítõ képességét és a "falnak vezeti az országot".     

Bana Tibor, a Jobbik frakcióigazgatója szerint van és lehet értelme az uniónak akkor, ha abban Magyarország megfelelõ módon érvényesíti érdekeit. Elmondta, a Brexit után megvan a lehetõség azokra a reformokra, amelyekkel növekedhet a tagállamok hatásköre. Megjegyezte, hogy a magyar választók nem erre az unióra szavaztak igennel, amit az is mutat, hogy felmérések szerint a magyarok kétharmada elutasítja a további integrációt.     

Ungár Péter, az LMP külpolitikai szóvivõje azt mondta, az EU-nak akkor van értelme, ha a periféria országai közeledni tudnak a centrumhoz. Szerinte ebbõl a szempontból nem feltétlenül változtak jó irányba a dolgok. Míg a csatlakozáskor azt kérdeztük, hogy nyithatunk-e Bécsben cukrászdát, addig most arra várunk választ, hogy elmehetek-e mosogatni egy londoni cukrászdába - mondta.     

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke azt mondta: pártja úgy szeretné az unió integrációjának növelését, hogy közben ne vesszen el a nemzetállamok identitása. Példaként említette, hogy szerintük Brüsszelnek több jogot kellene adni a korrupció csökkentéséhez.     

Az LMP politikusa felvetette a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény témáját, és azt mondta, a kormány rosszul teszi, hogy támogatja annak létrejöttét.     

Csepreghy Nándor erre válaszul hangsúlyozta, ebben a kérdésben nincs kormányzati álláspont, a tárgyalások végén pedig csak olyan megállapodást hajlandók elfogadni, amelyet minden tagállam parlamentje támogatott. Az államtitkár megjegyezte, személyesen támogatja az elképzeléseket.     

A Jobbik elutasítja a szabadkereskedelmi egyezményt - mondta Bana Tibor, míg Szigetvári Viktor azt mondta, egy a magyar érdekeknek megfelelõ egyezményt el tudnának fogadni.     

Kunhalmi Ágnes és Szigetvári Viktor is egyértelmûen úgy válaszolt az erre vonatkozó kérdésre, hogy barátai és nem ellenségei vannak Magyarországnak Brüsszelben. A Miniszterelnökség államtitkára ezzel szemben azt mondta, Magyarországnak az unióban ellenségei és barátai sincsenek, csak potenciális szövetségesei.     

Az októberi népszavazásról szólva Csepreghy Nándor kijelentette, a referendum arról szól, "elfogadjuk-e, hogy a fejünk fölött döntsenek", és ebben a kérdésben szerinte a baloldal saját választóinak az akaratát sem tudja hitelesen megjeleníteni.     

Kunhalmi Ágnes ezzel szemben úgy látja, a népszavazás a kormányfõ belpolitikai érdekeirõl: az egészségügyi, oktatási és korrupciós problémákról való figyelemelterelésrõl szól, ezért nem szabad elmenni és asszisztálni ehhez. Hozzátette, "vissza kell adni a nemzet önbecsülését", amit a kormány "rasszista és idegengyûlölõ kampánya" elvett.     

Bana Tibor úgy fogalmazott, a miniszterelnök saját erejét próbálja fitogtatni a népszavazással, amit szerinte meg lehetett volna spórolni, hiszen a parlament akár négyötödös többséggel is állást foglalhatott volna az abban szereplõ kérdésben. A Jobbik képviselõje reményét fejezte ki, hogy a kormány a népszavazás után reformokat, akár az uniós alapszerzõdés módosítását is kezdeményezi majd.     

Szigetvári Viktor azt valószínûsítette, hogy érvénytelen és eredménytelen lesz az októberi népszavazás, a kormány "félelem- és gyûlöletkampánya" ugyanakkor szerinte generációkra kiható károkat okoz. Kiemelte, Magyarország csak akkor lehet virágzó, ha nyitott marad az ország kultúráját elfogadókkal szemben.

MTI Kanizsa