Véget ért a mesehónap a Medgyaszay Házban. A hónap zárásaként, a magyar népmese napján a Kossuth-díjas Budai Ilona népdalénekes, mesemondó elõadását hallhatták az érdeklõdõk.

157 éve, szeptember 30-án született Benedek Elek, akinek a neve mára összeforrt a mesével; születésnapja egyben a magyar népmese napja is. Budai Ilona önálló estjén róla is megemlékezett, de mûsorában a magyarózdi Magyari Istvántól gyûjtött meséket adta elõ. A mesék ezúttal nem az ifjúságnak, hanem a felnõtteknek szóltak. Érdeklõdõkbõl pedig nem volt hiány. A közönség soraiban helyet foglaló Kovács Attila kérdésünkre elárulta: „Gyakorló kisgyermekes apaként mindennap részesülök a mese világából, miután a kislányomnak minden este mesélek. Megmondom õszintén, engem is kikapcsol, nemcsak õt. Mellette Budai Ilonát láttam már egy óvodai programon, amelyen énekelt és mesélt is. Felnõtteknek is mondott mesét, és jó volt úgy „felnõtt tartalomhoz” jutni, hogy azt õ mesébe ágyazta. Nagyon élveztem, ezért szeretném még egyszer megnézni.”

Az emberiséggel szinte egyidõs a mese mûfaja, amely eredendõen a felnõtteknek szólt, ezekbõl lettek késõbb aztán a gyerekmesék. Mára mintha fordult volna a kocka, Budai Ilona mégis bizakodó, ha a magyar mese jövõjérõl van szó. „Van egy gyönyörû magyar nyelv. Egy csodálatos kultúránk, és egy csodálatos örökségünk, amelynek része a népmese – a népi kultúránk, a népmûvészetünk, ami megtartott bennünket több száz, több ezer éven keresztül. Azt hiszem, minden lehetõségünk megvan arra, hogy ha mi ezt nem tagadjuk meg, nem megyünk el mellette szótlanul, odafigyelünk rá, nem kapcsoljuk ki a tévét, a rádiót, ha ilyesmit hallunk, hanem egy pillanatra megállunk, és figyelünk, akkor azt hiszem, hogy ennek van még jövõje” - véli az elõadómûvész. A világ több mint hatezer nyelve és nyelvjárása közül a magyar az egyik legszebb és legárnyaltabb – hívta fel a közönség figyelmét Budai Ilona, aki nemcsak meséket mondott, hanem a Kárpát-medence magyar népdalaiból is adott ízelítõt mûsorában.

Kanizsa TV - Kanizsa