Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a jövedelmi helyzetrõl, a családi otthonteremtési program adminisztratív akadályairól és az alapítványi szakképzésrõl is szó volt a kérdések között hétfõn az Országgyûlésben.

Gyüre Csaba (Jobbik) azt kérdezte, hogy Szabolcs meddig marad a legalacsonyabb jövedelmûek megyéje. Idézte a KSH adatait, és azt mondta: Észak- és Kelet-Magyarország megyéi egyre inkább leszakadóban vannak. Mint kifejtette: Budapesten a nettó átlagkereset 209 ezer forint volt tavaly, egyes budai kerületekben pedig 300 ezer feletti a nettó fizetés, 125 ezer forintot sem éri Borsod, Nógrád, Békés és Szabolcs megyékben, utóbbiban 111 600 forint volt. Egy szabolcsi munkája miért ér harmadannyit mint egy budaié, a megyében élõk másodrangú polgárok? - firtatta.     

Cseresnyés Péter államtitkár úgy reagált: a területi különbségek mérséklése évtizedek óta a gazdaság- és a foglalkoztatás politika legnagyobb kihívása. Egyetlen kormányzati ciklus alatt ezt nem lehet felszámolni, bár számos lépést tett a kabinet ennek érdekében.     

Elõremutatónak nevezte, hogy a gazdasági növekedés az ország egész területére kiterjed, a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a közfoglalkoztatás teremtett új munkahelyeket. A 40 ezer új munkahely fele a megyében a versenyszektorban jött létre 2010 óta - jegyezte meg az államtitkár.

MTI - Kanizsa