A világnépesség felének egészségére jelent fenyegetést a nem megfelelõ étrend - figyelmeztet egy táplálkozási és mezõgazdasági szakértõket tömörítõ független bizottság, amely szerint 2030-ra a bolygó lakosságának harmada válhat túlsúlyossá vagy elhízottá.

A Global Panel on Agriculture and Food Systems for Nutrition nevû bizottság jelentése szerint kétmilliárd ember étrendjébõl hiányoznak azok a vitaminok és ásványi anyagok, amelyek szükségesek az egészség megõrzéséhez - írta a BBC News.     

Ezek hiánya a szívbetegség, a magas vérnyomás, a diabétesz és egyéb olyan, táplálkozással összefüggõ betegségek elõfordulását növeli, amelyek csökkentik a teljesítõképességet és az egészségügyi szolgálatok túlterhelésével fenyegetnek.     

Az ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezete (FAO) elé terjesztett jelentés rámutat, hogy ezek a nem fertõzõ, krónikus betegségek a fejlett országokban jellemzõ zsíros, feldolgozott ételekben gazdag étrendekkel állnak összefüggésben. Ugyanakkor a legfrissebb adatok szerint a fejlõdõ országokban is egyre aggasztóbb a helyzet ebbõl a szempontból.     

Mint aláhúzták, kizárólag a HIV-fertõzöttség és a malária problémájának kezelését célzó globális erõfeszítésekhez hasonló összefogással lehetne legyõzni a helytelen táplálkozással összefüggõ kihívásokat.     A szakértõk szerint a gyermeki és anyai rosszul tápláltság, a magas vérnyomás és egyéb, étrendhez kötõdõ egészségi kockázatok több évet vesznek el az ember életébõl, mint a dohányzás, a levegõszennyezettség, a szegényes higiénia és a nem biztonságos szex. Nagy erõfeszítések történtek ugyan az alultápláltság visszaszorításában, de továbbra is világszerte 800 millió ember éhezik napi szinten.     

A jelentés szerint az alultápláltság az öt éven aluli gyerekek csaknem negyedének akadályozza a fejlõdését. Az alultáplált nõk pedig élethosszig tartó károsodással születõ gyerekeket hoznak a világra.     

A dokumentum egyik szerzõje, Lawrence Haddad szerint Guatemalában a gyerekek több mint 40 százaléka korához képest alacsony. "Ezért részben a társadalmi egyenlõtlenség a felelõs. A magasabb jövedelmû emberek jobb élelmiszerekhez jutnak, és nagyon kis arányban fordul elõ náluk fejlõdési elmaradottság. Az alacsony jövedelmû csoportok étrendje azonban kukoricán alapszik, és nem esznek elég zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket vagy például a csirkehús biztosította fehérjét" - magyarázta a szakember.     

Az alultápláltság ellen vívott harc olykor csak a kalóriamennyiség növelésére koncentrál az étrend egészének javítása helyett. Sok olyan országban, amely széles körû alultápláltsággal küzdött, szinte egyik pillanatról a másikra vált súlyos problémává az elhízottság.     

Kínában például, ahol az elmúlt években gyorsan változott az emberek étrendje, a lakosság felét fenyegeti annak veszélye, hogy 2030-ra túlsúlyossá vagy elhízottá válik. Globálisan nézve pedig a 2005-ben becsült 1,3 milliárdról 2030-ra várhatóan 3,3 milliárdra fog nõni a túlsúlyos és elhízott emberek száma.     

A problémák egy részét ugyan enyhíti a gazdasági fejlõdés, az emberek étrendje ugyanakkor romolhat és a jelek szerint romlik is, ahogy az országuk egyre gazdagabbá válik. A jelentés szerint az emberek ugyan több gyümölcsöt és zöldséget esznek, de ennek jótékony hatása lenullázódik az alacsony minõségû ételek fokozott fogyasztásával.     

Az urbanizáció miatt egyre több ember étrendjében dominálnak a feldolgozott ételek, és globálisan nézve is egyre több olyan étel kerül az emberek tányérjára, amely valamiféle fizikai és kémiai eljáráson esett át.     

A bizottság elõrejelzése szerint a bolygó lakosságának növekedésével párhuzamosan a helyzet tovább súlyosbodik a következõ húsz évben, és a világ népességének felét fogja érinteni a rosszultápláltság.     

A szakemberek szerint 2050-re további kétmilliárd szájat kell majd táplálni Afrikában és Ázsiában. A mutatók szerint a klímaváltozás több mint félmillió többlethalálozáshoz fog vezetni, elsõsorban az alacsony és közepes jövedelmû országokban.     

A kutatók szerint az embereknek több zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiõrlésû gabonát, rostot, mogyorófélét, magokat és telített zsírokban szegény fehérjéket kell enniük. Csökkenteni kell a hozzáadott cukor, a cukros rágcsálni- és innivalók, a túlzott só és a feldolgozott húsok bevitelét. A csecsemõket érdemes legalább hathónapos korukig szoptatni.

MTI - Kanizsa