Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz (ÁNTSZ) eddig beérkezett adatok szerint a 7. osztályos lányok 76,1 százaléka igényelte iskolai oltás keretében a humán papillomavírus (HPV) elleni védõoltást - mondta el az országos tisztifõorvos egy keddi háttérbeszélgetésen.

Szentes Tamás közölte: október 3-ig 2 839 iskolából érkezett jelentés, és a 44 612 védõoltásra jogosult 7. osztályos/évfolyamos lánytanuló közül 33 942 igényelte a térítésmentes védõoltást. A jelentések szerint 535 lány már korábban részesült HPV elleni védõoltásban.     

Az oltóanyag kiszállítása a járási, illetve kerületi hivatalokhoz kedden fejezõdik be, az oltások pontos idõpontjáról az iskola tájékoztatja a szülõket.     

Szentes Tamás azt mondta, Magyarországon a méhnyakrákban meghaltak száma csökkent ugyan az elmúlt években, de európai viszonylatban még mindig magas ez az adat. A 2014-ben bevezetett iskolai kampányoltással a számítások szerint 330 életet lehet megmenteni, ami már nagyságrendi javulás - tette hozzá.     

A szakember beszélt arról is, hogy Magyarországon a méhnyakszûréseken alacsonyabb a részvétel, mint az emlõszûrésen, utóbbin 40-50 százalék volt a részvételi hajlandóság, a méhnyakrákszûrésen ennél lényegesen alacsonyabb, körülbelül 30 százalék.     

Ezért is próbálták ezt a vizsgálatot "közelebb vinni" a lakossághoz. Azokon a településeken, ahonnan nehezebben jutnak, jutottak el nõgyógyászati szûrésre az érintettek, a védõnõk végezték el a vizsgálatot. Az elsõ évek tapasztalatai szerint az átszûrtség javult, hiszen a korábbi 10 százalék után 25 százalékos lett a vizsgálaton részt vettek aránya - ismertette.     

Szentes Tamás hozzátette: azért, hogy tovább növeljék ezt az arányt, 3600 védõnõnek nyílik lehetõsége egy támogatott program keretében elsajátítani a nõgyógyászati kenetvételt.     

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a magánnõgyógyászati praxisokban elvégzett rákszûrések számát egyelõre nem tudják "becsatornázni" az országos adatokba, de az úgynevezett elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) bevezetése után már ezek az adatok is összefutnak, hiszen a magánellátóknak is kötelezõ lesz adatot szolgáltatniuk.     

A tisztifõorvos beszélt még a vastagbélszûrés országossá terjesztésérõl is, amit a jövõ évben kezdenének meg. Mint mondta, az elképzelések szerint a kockázati csoportba tartozóknál elõször a székletvért vizsgálnák, és csak azokat küldenék - második lépésként - kolonoszkópiára, akiknél eltérés mutatkozik ezen a vizsgálaton.     

A teljes szûrési programra hétmilliárd forint forrás jut, amely magában foglalja a többi között az eszközbeszerzést és a szakemberek képzését is, ebbõl az eszközbeszerzés 600-700 millió forintot tesz ki - ismertette Szentes Tamás. Hozzátette: országos felmérést végeztek arról, hol milyen az eszköz- és a szakemberellátottság, és kiderült, hogy leginkább kolonoszkópiás asszisztensbõl van hiány.     

Az 50-70 éves korosztályt nézve, akiknél releváns lehet egy ilyen szûrés, évente egymillió vizsgálat történhet - mondta Szentes Tamás. Jelezte: a vizsgálóhelyek kijelölése folyamatban van a jövõ évben induló programhoz, az eszközbeszerzések most kezdõdnek, és úgy számolnak, hogy megyénként két-három szûrõhely kijelölésére lesz szükség.

MTI - Kanizsa