„Népi ülnökök” és a magyar igazságszolgáltatás – elválaszthatatlanul összefonódva? E címmel, a Zalaegerszegi Törvényszéken készült borítófotóval és dr. Sorok Norbert törvényszéki elnök elõszavával jelent meg a nagykanizsai dr. Papp Attila könyve szeptember közepén.

Dr. Papp Attilától az elmúlt évek során a sajtóban számos történelmi, jog- és hadtörténeti írás, s - többek között - a jogi ikonográfiával, a népügyészséggel, a cigányság történetével foglalkozó könyv jelent meg, a szeptember közepén kiadott legújabb mû pedig népi ülnökség történetét mutatja be.

Mi indokolja azt, hogy bírói hatalommal laikus emberek is fel legyenek ruházva, hiszen a hivatásos bírákat kivétel nélkül a köztársasági elnök nevezi ki? Mióta van ülnökbíráskodás Magyarországon? Hogyan alakult a néprészvétel az igazságszolgáltatásban a történelmünk során? Mi az ülnök szerepe ma a bíráskodásban?

Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat dr. Papp Attila könyve, aki komoly kutató háttérmunkát követõen, tudományos alapossággal kíséri végig az olvasót az elmúlt közel száz esztendõ történésein, a proletárdiktatúrától, a Horthy-korszak uzsorabíróságain, majd a kommunista diktatúra népbíróságain - amelyek az államhatalom kiszolgálóiként félreállították vagy sok esetben likvidálták a rendszer ellenségeit - keresztül, egészen a mai, rendszerváltás utáni, jogállami ülnökbíráskodásig.

A jogtörténeti szempontból értékes tanulmányt a szerzõ, konkrét ügyek hivatkozásával, korabeli forrásokból vett idézetekkel és számos, az egyes történelmi korszakok hangulatát idézõ fotómelléklettel teszi „könnyebben fogyaszthatóvá” - írja a kötet elõszavában dr. Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke, kiemelve, hogy a bírósági ülnök nem jogvégzett, nem szakvizsgázott személy, éppen ezért nem hivatásos bíró. Az ülnökökkel szemben nem is az az elvárás, hogy a jogszabályokat ismerjék, hanem hogy a saját tanulmányaikból, szakmájukból, élethelyzeteikbõl hozott tapasztalattal a bírói tanács tagjaként, a tanács elnökén túli nézõponttal, véleménnyel, világlátással segítsék a hivatásos bíró munkáját.”

E munkának a történetét tárja fel dr. Papp Attila könyve, amelynek borítófotóján a Zalaegerszegi Törvényszék egyik büntetõ tanácsa - az ülnökökkel, illetve a tanács jegyzõkönyvvezetõjével - látható.

A kiadványt - amely a törvényszék könyvtárban is elérhetõ - Márai Sándor szavaival - ajánlja az olvasók figyelmébe dr. Sorok Norbert: „Az írott törvény mögött van egy másik, íratlan, s annak is igazságot kell szolgáltatni” - tájékoztatta a könyv megjelenésérõl lapunkat dr. Beznicza Árpád a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivõje.

Kanizsa