Az emberi élettartam végsõ határa 115 év lehet egy új amerikai tanulmány szerint, mely évtizedek adatait elemezte - írta a BBC hírportálja a Nature tudományos lap alapján.

A védõoltásoknak, a születés biztonságosabb körülményeinek, a rák és a szívbetegségek gyógyításának köszönhetõen a várható élettartam folyamatosan növekszik a 19. század óta. Egy New York-i kutatócsoport az emberi halandóság adatbázisában vizsgálta meg a franciaországi, japán, brit és amerikai "szuperöregek", vagyis a 110 évnél tovább élõk adatait, hogy a végsõ határt megtalálja.     

Az adatok azt mutatták, hogy a várható élettartam növekedése a százon felülieknél lelassul, a halálozás legmagasabb életkora pedig már legalább két évtizede stagnál.     

Az Albert Einstein Orvostudományi Egyetem kutatója, Jan Vijg elmondta a BBC hírportáljának, hogy a 105 évnél idõsebbeknél nagyon kicsi a várható élettartam növekedése, ami azt sugallja, valószínûleg közeledünk az emberi élethossz végsõ határához.    

 "A történelem során elõször láthatjuk, hogy a plafon nagyjából 115 év, szinte lehetetlen túlszárnyalni, tíz földnyi népesség kellene ahhoz, hogy egy adott évben egyetlen 125 évest találjunk, tehát nagyon kicsi erre az esély" - magyarázta Vijg.    

 A legidõsebb, hivatalosan dokumentálható korú ember, aki ezt a számot megközelítette, Jeanne Calment, õ 122 évesen halt meg 1997-ben. A hosszú élet francia ikonja még az Eiffel-torony építése elõtt született és találkozott Vincent van Goghgal is.     

Linda Partridge, a londoni University College egészséges öregedést kutató intézetének igazgatója szerint "logikailag lennie kell" legfelsõ korhatárnak, ám szerinte ez az "igen érdekes tanulmány" csak azt írja le, mi történik jelenleg, azt nem, hogy mit hoz a jövõ.     

A kutatásban elemzett adatok olyan százon túliaktól származtak, akiknek gyerekkorában, a 19. században még arattak a fertõzõ betegségek - a himlõ csak 1980-ban tûnt el a Föld színérõl - és a táplálkozás is hiányos volt.     

"Nyilván nagyon mást éltek át annak idején, mint amin a most élõk keresztülmennek, ám még az is lehet, hogy ez utóbbinak negatív kihatásai lesznek, hiszen ma sok gyerek elhízik és ez jelentõsen csökkentheti az élettartamot" - tette hozzá Partridge.     

James Vaupel, a Max Planck Demográfiai kutatóintézet igazgatója szerint a 115 éves felsõ határ túlságosan magas.     

Vaupel elmondta, hogy az öregedés legyõzésében az a kihívás, hogy az emberi evolúció nem készült fel a szélsõségesen magas korra. A természetes kiválasztódás évmilliói arra tökéletesítették az embert, hogy fiatal korában legyen képes a túlélésre és a szaporodásra.     

Ami fél évszázaddal késõbb vagy még idõsebb korban történik - evolúciós története során az ember sose ért meg ilyen magas kort -, az a DNS-ünkben hordozott, fiatal korban fontos instrukciók "mellékhatása" - magyarázta Vaupel, aki szerint az élettartam növelése olyan módszert igényel, ami túlmutat a betegségek gyógyításán és a sejteken belüli öregedést gyõzi le.

MTI - Kanizsa