A Pannon Egyetem munkatársai a város önkormányzata megbízásából egy átfogó és a legfontosabb területeket érintõ stratégia kialakításán dolgoznak. Az elsõ körben tavaly õsszel önkormányzati képviselõkkel folyt a mûhelymunka, melynek eredményeként négy olyan fõ fejlesztési irányt határoztak meg, amin érdemes változtatni. Ezek közül egyik az arculat volt, a másik három a helyi szolgáltatás-fejlesztéssel, a munkahelyteremtéssel és a geotermikus energiaforrások minél szélesebb körû kihasználásával foglalkozott. A tavasszal létrejött Arculat munkacsoport feladata az volt, hogy kitalálja, hogyan lehet egy egyedi arculatot megvalósítania Nagykanizsának.

Az egész projekt és az Arculat munkacsoport vezetõje Dr. Gaál Zoltán professzor. A munkában az egyetemen kívül részt vett Czupi Gyula, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója, Deák-Varga Dénes városi fõépítész, Bali Vera, a Tourinform iroda vezetõje és Papp Nándor önkormányzati képviselõ. Az Arculat és PR projektcsoport egy identitás és imázs-vizsgálatot végzett a nagykanizsai lakosság körében, melynek eredményét Fehérvölgyi Beáta egyetemi tanársegéd, a kérdõíves lekérdezés vezetõje sajtótájékoztatón ismertette.

A kérdõíves megkérdezés során a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának turizmus- vendéglátás és logisztikai mûszaki menedzserasszisztens hallgatói 507 helyi lakost kérdeztek meg szeptember 7-17. között. Az 507 fõs minta jóval nagyobb az általában alkalmazott mintanagyságnál, és a minta összetétele is jól leképezi a nagykanizsai demográfiai helyzetet.
Négy dolgot vizsgáltak meg: mennyire kötõdnek a városhoz, milyen információforrásokat használnak, mire büszkék, milyen tulajdonságokat gondolnak nagykanizsaiakról, és milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, és rendezvényeket értékeltek. A tanulmány egy látképet mutat arról, hogy a helyiek mit gondolnak ma Nagykanizsáról, a nagykanizsaiakról, és milyen a viszonyuk a városhoz. A kutatás eredményei alapul szolgálhatnak a város belsõ és külsõ imázsának meghatározásához. Ezeket alapul véve határozzák majd meg a fõ irányvonalakat. A munka még folyik, a munkacsoportok dolgoznak. Október végén terjesztik be a javaslatot a közgyûlésnek, a végleges anyag várhatóan novemberben kerül a közgyûlés elé. Attól kezdve a javaslatok megvalósítása már a döntéshozók kezében lesz.
A válaszadók 58 % férfi és 40 % nõ volt, míg a válaszadók 2 %-a nem válaszolt erre a kérdésre. A megkérdezettek 35 %-a 18-25 év közötti, 23%-a 26-35, míg 21 %-a 36-50 év közötti, 14 %-a 51-60 év közötti és 6 %-a a 65 év feletti korosztály képviselõje. A válaszadók közel fele alkalmazottként dolgozik, vezetõ beosztásban 9 %, míg vállalkozóként 11,3 % dolgozik. A megkérdezettek 10 %-a van otthon gyeden vagy gyesen, közel 7 %-a nyugdíjas, és 2,3 %-a munkanélküli. A megkérdezettek kétharmada 3-4 fõs családban, közel fele társasházban, 36,8 %-a pedig családi házban él. A válaszadók közül a legtöbben a keleti városrésben, a belvárosban és Kiskanizsán élnek. A többi városrészbõl kb. egyenlõ arányban szerepeltek a mintában a válaszadók. Az identitásvizsgálatnál a válaszadóknak egy ötös skálán kellett meghatározniuk, hogy mennyire kötõdnek városukhoz. A kapott értékek átlaga 3,66, amely a jelenlegi nagykanizsai gazdasági – társadalmi – közéleti helyzet ismeretében meglepõen jó értéknek számít. Eszerint a nagykanizsaiak nagyon szeretik a városukat és partnerek a változásokban.
A városi információforrások elemzésénél arra kérték a válaszadókat, hogy egy ötös skálán értékeljék a felsorolt városi információforrásokat a használat gyakorisága szerint. A háromnál nagyobb átlagot három információforrás érte el: a Zalai Hírlap, a Kanizsa Rádió és a Szuperinfó. Az elsõ identitást felmérõ kérdésben arra kérték a válaszadókat, hogy soroljanak fel három olyan dolgot, amire büszkék Nagykanizsán. Az általános jellemzõk között a rendezettség és a sok zöldterület szerepel többször a válaszok között. Egy város megítélésében és az élhetõség megítélésében ezek valóban a legfontosabb tényezõk közé taroznak. A természeti erõforrások kategóriában a Csónakázó-tót a válaszadók 91%-a említette, mint olyan városi elemet, amelyre õ büszke. Érdemes megfontolni, hogy a Csónakázó-tó fejlesztésével ki lehet-e alakítani egy olyan városi rekreációs területet, vagy akár turisztikai vonzerõt, amely a városi arculat húzóeleme lehetne. A természeti erõforrások tekintetében a nagy múltú Sétakert csupán két említést kapott, ennek ellenére a zöldterületek között a másik kulcstényezõ lehet, amennyiben helyreállításával sikerül funkciót találni neki. Meglepõ, hogy az utóbbi idõben történt kezdeményezések és az errõl szóló híradások sem tették városi alapértékké. Az építészeti értékek kategóriájában a legtöbb említést messze a városi templomok, valamint a Nagy-Magyarország Emlékmû kapta.
Következtetésként levonható, a megkérdezettek több mint 50 elemet soroltak fel, amelyre büszkék városunkban, ez viszont azt jelenti, hogy nincsen 2-3 olyan jellegzetessége a városnak, amely meghatározhatná az arculatát. Az erõs, pozitív imázs kialakításához több tényezõ is hozzájárulhat, klasszikus elemek a rendezvények, jellegzetes épületek, sport és mûvészeti együttesek.
A rendezvényeken belül a Bor- és Dödölle Fesztivál gyakori említése jelzi, hogy fontos identitás-meghatározó elem, ugyanakkor a jelenlegi rendezvénykínálat csak a belsõ arculat meghatározásában játszik szerepet, a nem kanizsaiak számára még nem jelentenek erõs vonzerõt.
– Ezért javasoljuk – hangsúlyozta Fehérvölgyi Beáta, hogy kerüljön kidolgozásra egy olyan rendezvény, amely nemzetközi szinten is egyedi, mégis városi hagyományokon alapul, a városi legendárium része. Elképzelhetõ az arculat olyan irányban történõ fejlesztése is, amely átfogóan határozza meg a város belsõ és külsõ képét a munkahelyektõl kezdve az oktatáson és városképen keresztül a rendezvényekig (pl. Gleisdorf).
A városi arculatot meghatározó mértékben kifejezõ épület, alkotás hiányában célszerû megfontolni egy új attrakció kialakítását. Leggyorsabb eredményre egy turisztikai vonzerõ létrehozása vezethet. Nemzetközi szinten az elismert sportcsapatok és mûvészeti együttesek nem csak a helyi identitást és büszkeséget növelik, hanem a város ismertségét is.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni a helyiek elégedettségét és a város imázsát javító válaszokat. Megállapítható, hogy a legfontosabb feladat a munkahelyteremtés, a kiszámítható megélhetés biztosítása. Emellett a városi életszínvonalat meghatározó színvonalas kulturális és szabadidõs rendezvények, illetve szórakozási lehetõségek biztosítása is javít az arculaton. Az életminõséget befolyásoló elemek fejlesztése – utak, járdák, zöldterületek, közösségi terek, valamint a belváros felújítása – nagymértékben hozzájárul a helyiek és a látogatók elégedettségéhez.
A megkérdezettek válaszaiból egyértelmûen kitûnt, hogy fontosnak tartják a helyi közélet megújítását, mind a helyi lakosok, mind a helyi politikai és gazdasági elit tekintetében. Érdemes rendszeresen végezni egy ilyen felmérést, hiszen sokat segíthet.
B.E.