A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a munkavédelem nemzeti politikáját, az új stratégia a 2016-2022 közötti idõszakra meghatározza a munkavédelem prioritásait - jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára.

Cseresnyés Péter az Egészséges munkahelyet minden életkorban címû konferencián tartott elõadásában kiemelte: a munkavédelmi politika hatékonyan járul hozzá a munkakörülmények fejlesztéséhez, a munkavállalók egészségének és munkavégzõ képességének megõrzéséhez, és Magyarország versenyképességének fejlesztéséhez.     

Megjegyezte: egy tanulmány szerint 2013-ban a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések költsége meghaladta a 200 milliárd forintot össztársadalmi szinten, tehát a gazdaság mutatói szerint is kiemelten fontos a munkavédelem területe.     

Cseresnyés Péter kifejtette: az új stratégia elfogadásával Magyarországnak ismét van nemzeti munkavédelmi politikája. Korábban csak egyszer volt meghatározott munkavédelmi politika, annak megvalósítása is csak részben történt meg. Reményét fejezte ki, hogy a program végrehajtásával elért eredmények javítják a munkakörülményeket és a gazdaság eredményességét.     

Tájékoztatása szerint a programban a hat évre meghatározott feladatok öt csoportba sorolhatók. Elsõként a vállalkozások versenyképességének fejlesztését emelte ki, amit online eszközökkel támogatnak. További feladat a munkavállalók munkavégzõ képességének, egészségének megõrzése, a munkavédelmi képzés, oktatás fejlesztése, valamint a munkavédelmi kutatás-fejlesztés.     

A program végrehajtása az NGM feladata, de a végrehajtáshoz az érintettek széleskörû összefogása szükséges - tette hozzá.     

Simon Attila István, a munkaerõpiacért felelõs helyettes államtitkár ismertette: idén az elsõ három negyedévben 14 062 munkabaleset történt Magyarországon, ezen belül 50 halálos baleset. A legtöbb baleset a feldolgozóiparban (5351), a szállítás, raktározás területén (1745), és a kereskedelem, jármûjavításban (1555) történt. A mezõgazdaságban 16 halálos munkabaleset fordult elõ.     

A munkabalesetek többsége a nagyobb munkáltatóknál történik, míg a halálos balesetek elsõsorban a kisvállalkozásoknál fordulnak elõ - összegezte. Az eddig elvégzett 12 508 munkavédelmi ellenõrzés adatai szerint 80 százalék a szabálytalan munkáltatók aránya. Hozzátette: ez azt mutatja, hogy rendszerszinten van hiba a társadalomban.     

Közlése szerint az elsõ három negyedévben 61 ezer intézkedést hoztak, a kiszabott munkavédelmi bírság 86,5 millió forint volt.     Simon Attila István kitért arra, hogy a munkabalesetek leggyakoribb oka a figyelmetlenség.     

Hozzátette, nem a bírságolás a céljuk, hanem a megelõzés és a partnerség kialakítása a munkáltatókkal, a tájékoztatás, tanácsadás, és a munkavédelmi tudatosság erõsítése.

MTI - Kanizsa