A Magyar Nemzeti Bank a devizahitelezés kockázatait érdemben csökkentõ szabályozás mielõbbi megalkotását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál a napokban.

A Magyar Nemzeti Bank a napokban a devizahitelezés kockázatait érdemben csökkentõ szabályozás mielõbbi megalkotását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál – mondta A javasolt szabályozás célja egyfelõl az, hogy csökkentse az ország sérülékenységét, amelynek kockázatát a pénzügyi válság is megmutatta, illetve az, hogy mérsékelje azt a kockázatot, amit a lakosság számára jelent a devizahitelek felvétele, azok árfolyamkockázata – fejtette ki Simor András, az MNB elnöke.

A javaslat részletei szerint havi nettó 250 ezer forint jövedelemig a háztartási hiteleknél a törlesztés/jövedelem arány maximuma forinthitelnél 30, eurónál 23, egyéb devizánál 15 százalék lenne. Havi nettó 500 ezer forint jövedelemig ezek az arányok 40, 31, illetve 20 százalék. Az ennél magasabb, nettó 500 ezer forint feletti jövedelmûek esetén a törlesztés forintkölcsönöknél 50 százalék, euró alapúaknál 38 százalék, egyéb devizákban felvett hiteleknél pedig a jövedelem 25 százaléka lehetne.

A háztartási jelzáloghitelek esetén a maximális hitel/fedezet arány forintkölcsönöknél 70, eurónál 54, míg egyéb devizában felvett hitele esetén 35 százalék lenne. A javaslat a gépjármûhitelek futamidejét 5 évben maximálná, ezeknél a kölcsönöknél a maximális hitel/fedezet arány forintban 80, euróban 62, egyéb devizában 40 százalék lenne.

Simor András hangsúlyozta, hogy a javasolt szabályozás célja kettõs, egyrészt csökkenteni azt a sebezhetõséget, amit a devizaadósságok növekedése a bankrendszer és az ország számára jelent, másrészt a lakossági hitelfelvevõk biztonságának növelése. Az MNB javaslata összhangban van az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank törekvéseivel e területen. Szerinte a javasolt szabályok hatására erõteljesen javulna a magyar pénzügyi közvetítõrendszer és a magyar gazdaság stabilitása.

A devizaalapú hitelezés legnagyobb veszélye a kockázatok nem megfelelõ felmérésében van, mondta Simor. Laza hitelfeltételekkel és viszonylag stabilnak tûnõ árfolyammal szembesülve ugyanis az emberek hajlamosak lehetnek olyan törlesztési terhet vállalni, amelynek megfizetését – a körülmények negatív változásakor, árfolyam-ingadozások vagy kamatemelkedés esetén - jövedelmükbõl nehezen vagy egyáltalán nem képesek kigazdálkodni.

Mindez együtt nemcsak a háztartások fizetõképességét és megélhetését veszélyezteti, de jelentõsen megnöveli az ország sérülékenységét, illetve a magas magyar államadósság finanszírozásának költségeit is – tette hozzá a jegybank elnöke.

A jegybank szakemberei azt tapasztalták, hogy a legfejlettebb kockázatkezelõ rendszerrel mûködõ bankok is gyakran túlzott kockázat-vállalásra ösztönzik az ügyfeleket – sorolta még a szabályozás kezdeményezésének okait ismertetve Simor.

A jegybank a szabályozási koncepció mellett hatástanulmányt is készített, amely szerint a javasolt törlesztés-jövedelem és hitel-fedezet arány korlátok alkalmazása rövid távon valamelyest lassíthatja ugyan a jövõbeli fellendülést, de hatására hosszabb távon nemcsak a növekedés szerkezete lenne egészségesebb, de a javasolt intézkedések a növekedést hosszú távon is javítanák.

Simor kitért arra is, hogy korábban a bankokkal próbáltak egyeztetni arról, hogy azok önkéntesen vállaljanak olyan feltételeket, amelyekkel elérhetõ ez a cél, de az egyeztetésekbõl az tûnt ki, hogy a hitelintézetek nagyon eltérõen viszonyulnak e kérdéshez. Így miután a Gazdasági Versenyhivatal is úgy foglalt állást, hogy a problémát célszerûbb lenne szabályozóeszközökkel megoldani, a jegybank szakemberei is e megoldást javasolják a kormánynak.

Forrás: HVG