Október utolsó napján befejezõdött a szezonális viharjelzés a magyarországi nagytavaknál; a Balatonnál több, a Tisza-tónál kevesebb, a Velencei-tónál hasonló mértékû volt a viharjelzések fenntartási ideje, mint egy évvel korábban - közölte Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) hétfõn az MTI-vel.

Az OMSZ a balatoni és a velencei-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására vihar-elõrejelzõ szolgálatot üzemeltetett április 1-tõl október 31-ig. A viharjelzést és a riasztást a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (BM OKF) fényjelzõ rendszere biztosította.     

A Velencei-tónál a tavalyi évhez hasonló értéket mutatva, 1433 órán át volt érvényben valamilyen fokozatú viharjelzés. A Balatonnál a keleti medencében 55, a középsõ medencében 20, a nyugati medencében 40 órával növekedett a viharjelzések fenntartási ideje, amely összesen 1929-2012 óra között mozgott. A Tisza-tónál az elõzõ évhez képest 146 órával rövidebb ideig, összesen 1019 órán át volt érvényben valamilyen fokozatú viharjelzés a hét hónap alatt.     

Az OMSZ értékelése szerint az idei viharjelzési szezonban az erõs viharok száma az elõzõ évekhez képest csökkent. A Balatonnál 5 napon mértek 90 km/órát meghaladó szélsebességet, ami négy nappal kevesebb, mint az elõzõ évben. A legnagyobb viharok júliusban érkeztek a tóhoz, amikor három napon is 110 km/óra körüli vagy azt meghaladó szélmaximumot mértek. A legerõsebb vihar július 13-án csapott le az üdülõövezetre, amikor egy nagy kiterjedésû szupercellává fejlõdött zivatartömb vonult végig a térségen, helyenként 128 km/óra sebességet is elérõ szélrohamokkal. A havi átlagos szélsebességet tekintve az április és a május mutatkozott a két legszelesebb hónapnak.     

A hõmérsékletrõl elmondható, hogy a viharjelzés elsõ hat hónapjában a sokévi átlagnál magasabban alakult; Keszthelyen 1,0, Siófokon 1,9 Celsius fokkal haladta meg az 1961-1990-es évek átlagát, ugyanakkor a tavalyi forró nyárnál mintegy 1 fokkal alacsonyabbnak bizonyult. Az idõjárás júniusban és júliusban az átlagosnál melegebb, augusztusban már az átlagosnál hûvösebb volt. Az év legmelegebb napja a Balatonnál június 24-e volt, amikor Fonyódon 35,2, Siófokon 35,5 fokos hõmérséklet mértek. A 30 fok feletti hõségnapok száma a tavalyi forró nyárhoz képest 20-al csökkent (Fonyódon 20, Siófokon 22 volt), ami ugyanakkor sokéves átlag közeli értéket mutat.     

A Balaton vize július 30-án melegedett fel a legjobban, 28,5 fokosra 1 méter mélységben mérve. A hûvösebb augusztusban már csak a hónap elsõ hetében mértek 25 fok feletti vízhõmérsékletet Siófoknál.     

Áprilistól szeptemberig a Balaton térségében átlagosan 405 mm körüli csapadék hullott, ami valamivel több csak a sokéves átlagnál, ugyanakkor az eloszlásáról elmondható, hogy a nyári fõszezon hónapjaira a szokásosnál több esõ jutott.

MTI - Kanizsa