Miközben az internet térnyerésével folyamatosan átalakul a sajtó- és a szólásszabadság tartalma, továbbra is érvényesek a sajtószabadságra vonatkozó demokratikus jogrend szabályai - mondta Koltay András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) és az NMHH Médiatudományi Intézetének közös, "A médiaszabályozás legújabb fejleményei - európai kihívások és megoldási kísérletek" címû budapesti konferenciáján csütörtökön.

A szólás- és a sajtószabadság eszköz az autokrácia kialakulása ellen, az igazságkeresésre és a demokratikus rend fenntartására, ugyanakkor az internet megjelenésével egyre differenciáltabb a szolgáltatók szabályozása - mondta az oktató, aki a médiatanács tagja is egyben.     

Közlése szerint, a differenciált szabályozás azt jelenti, hogy külön szabályok vonatkoznak a televízióra, a nyomtatott sajtóra és az internetre, ám minden esetben érvényes a cenzúramentesség és az állam pozitív intézményvédelmi szerepe.     

Ugyanakkor néhány országban, például Kínában eljutott oda a jogrendszer, hogy kizárhatóak bizonyos tartalmak. Így képesek gazdasági és politikai manipulációt végrehajtani - tette hozzá.     

A közösségi média, például a Facebook, amely próbálja az egész internetet magába olvasztani, hatalmat ad a szolgáltató kezébe. Jogi eljárás nélkül eldöntheti, hogy mi az amit kitilt és mi az amit benntart a rendszerben - mondta Koltay András.     

Vagyis például a Facebook és a Google kvázi jogrendszert mûködtet, amelynek nincs olyan garanciája, mint a valódinak. Kérdés, hogy az Európai Unió képes-e arra, hogy egyes tagállamainak nyilvánosságát befolyásolhassa - fûzte hozzá.     

Klein Tamás, a KRE oktatója azt hangsúlyozta, hogy demokratikus intézményrendszer nem létezhet hiteles információkkal ellátott polgárok nélkül.     

Az internet tekintetében pedig az úgynevezett kapuõröktõl a hitelesség biztosítását lehet elvárni - tette hozzá.     

Az internetes kommunikációval a jog sokszor nehezen tud mit kezdeni, vagyis kullog a társadalmi valóság után. Ugyanis az internetes technológia vonása az anonimitás határok nélküli terjedése. Vagyis az anonimitás társadalmi szokássá változott - mondta az oktató.     

Míg a való világban egy személyiségünk létezik, addig virtuálisan több személyiségünk lehet. Amíg pedig ismeretlen a szerzõ, az a kérdés: ki viseli a felelõsséget a jogellenes tartalmakért, a véleményeket közzétevõ tárhelyszolgáltatók milyen elbírálás alá esnek, mennyire felelnek a jogellenes tartalmakért - mondta Klein Tamás.

MTI - Kanizsa