Kezdõdik a Nobel-hét. Minden nap újabb díjazott nevét ismerheti meg a nagyvilág. Holnap az orvosi, kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi, pénteken pedig a Nobel-békedíjas nevét teszik közzé. Október 12-én ismertetik a közgazdasági díj nyertesét. Hagyomány szerint a legteljesebb titokban dõl el, hogy ki kapja az adott évi Nobel-díjakat.

A Nobel Bizottság minden évben személyre szóló értesítést küld a világ vezetõ tudósainak, akadémikusoknak, egyetemi professzoroknak, kutatóknak, korábbi Nobel-díjasoknak, amelyben arról érdeklõdik, hogy az adott személy abban az évben kit javasol az elismerésre. A szabályok szerint a javasoltak neve és az indoklás ötven évig nem hozható nyilvánosságra, ennek ellenére a hazai sajtóban is megjelent némely magyar tudósról, hogy õ is a jelöltek között szerepelt. Eddig egyik sem nyert. Annyit lehet tudni, hogy a Nobel-békedíjra az idén 205 jelölés érkezett, amelybõl 33 valamilyen szervezetet takar. Ez kimagasló szám, hiszen az eddigi csúcstartó a 2005-ös év volt - akkor 199 név futott be. Kémiai, fizikai, orvosi, irodalmi és közgazdasági Nobel-díjra évente átlagosan 250-300 név érkezik..

A 66 milliméter átmérõjû, 200 gramm súlyú aranyérem - belül tizennyolc, kívül 24 karátos - mellé tíz-tízmillió svéd korona is jár, ám mivel az orvosi, a fizikai és a kémiai díjak esetében bevett gyakorlat, hogy egy-egy évben több tudósnak ítélik oda az elismerést, a tízmilliót gyakran megosztják.Az orvosi-élettani Nobel-díjakat október 5-én (hétfõn), a fizikai kedden, a kémiait szerdán jelentik be.

Az idei tippek orvosi-élettani Nobel-díjakra: A telomérák és a telomeráz enzim felfedezéséért és az ezekkel kapcsolatos úttörõ kutatásokért: Elizabeth H. Blackburn (University of California San Francisco), Carol W. Greider (Johns Hopkins School of Medicine Baltimore), Jack W. Szostak Harvard Medical School). Az eukarióta sejtek belsejében lejátszódó membrán-összeszerelés molekuláris folyamatainak, a sejtszervecskék közötti membrán-összeolvadásoknak és a vezikuláris transzportfolyamatoknak a leírásáért: James E. Rothman (Yale University), Randy Schekman (University of California Berkeley és Howard Hughes Medical Institute). A funkcionális MRI (fMRI) fejlesztését lehetõvé tévõ alapvetõ felfedezésekért: Seiji Ogawa (Ogawa Laboratories for Brain Function Research, Tokió)

Az idei tippek fizikai Nobel-díjakra: Az Aharonov-Bohm hatás és a Berry fázis felfedezéséért: Yakir Aharonov (Chapman University, Calif.), Sir Michael V. Berry (University of Bristol). A kvantumoptika és a kvantumszámítógépek megalapozásáért: Juan Ignacio (Max Planck Institute), Peter Zoller (University of Innsbruck). A negatív fénytörés megjósolásáért és felfedezéséért: Sir John B. Pendry (Imperial College of Science and Technology, London), Sheldon Schultz (University of California San Diego), David R. Smith (Duke University).

Az idei tippek kémiai Nobel-díjakra: Új típusú napelemcellák fejlesztéséért: Michael Gratzel (Swiss Federal Institute of Technology).
A DNS-en zajló töltéstranszfer alapjainak kutatásáért: Jacqueline K. Barton (California Institute of Technology), Bernd Giese (University of Basel), Gary B. Schuster (Institute of Technology Atlanta). Szerves molekulák katalizátorként való használatáért: Benjamin List (Max Planck Institute).