A megfigyelések szerint egyre gyakoribbak az olyan szélsõséges idõjárási események, amelyek korábban emberöltõnként csak egyszer fordultak elõ - hangsúlyozta az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója az M1 aktuális csatorna szerdai mûsorában.

Lakatos Mónika példaként említette, hogy 2016-ban a legnagyobb hatással járó szélsõséges esemény a Matthew hurrikán volt, amely fõleg Haitit érintette, a Karib-térségbeli ország 2010-ben is humanitárius katasztrófát szenvedett el.     

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss jelentésének elõrejelzése szerint 90 százalék az esély arra, hogy az idei lesz az eddig mért legmelegebb év a világban. Lakatos Mónika elmondta, hogy a növekvõ tendencia évek óta tart, a múlt évi, de már a 2014-es év is globálisan a legmelegebbnek számított.     

Hozzátette: ez a melegedés az éghajlatváltozás nyilvánvaló tünete, megjegyezve: lesznek olyan területek, amelyek a klímaváltozás nyertesei lesznek, de többen lesznek, akik káros hatásokat fognak elszenvedni.     

Példaként említette, hogy Magyarországon a tenyészidõszak kezdetet korábbra tolódott, ami lendítheti a mezõgazdasági termelést. Ugyanakkor viszont éves szinten csökkent a rendelkezésre álló vízmennyiség, mert kevesebb napon hullik csapadék, s az is koncentráltabban, intenzívebben. Így ez a mezõgazdaság számára kihívást jelenthet.     

Lakatos Mónika kitért arra is, hogy az Északi-sark térségénél a legnagyobb a melegedés. Az olvadó jégtáblák közelében a kontinensek gleccserei is intenzívebben olvadnak - fejtette ki a szakértõ, megjegyezve: Grönland jege is korán elkezdett olvadni. Az évszázad közepére teljesen jégmentessé válhat a térség - tette hozzá.     

A meteorológiai szolgálat kutatója ugyanakkor úgy véli, a klímaegyezmény fontos lépés volt, s ha az abban foglalt vállalásokat valóban teljesítik, az optimizmusra adhat okot.

MTI -Kanizsa