Elkezdõdött az idei országos madáretetési szezon, amely a Magyarországon maradó, illetve Eurázsia északi térségeibõl ide telelni érkezõ énekesmadarak számára nyújt segítséget a téli évszakokban.

Több mint egy évszázada indult el Magyarországon a lakosság önkéntes madáretetési mozgalma, amely során a madárbarátok több tízezernyi etetõ segítségével igyekeznek megkönnyíteni az állatok táplálékhoz jutását - idézi fel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület MTI-hez eljuttatott közleménye.     

Az etetési idõszak dandárja Magyarországon az elsõ fagyok késõ õszi beköszöntésétõl ezek megszûnéséig, többnyire november közepétõl március végéig tart, az etetõk madárforgalma pedig elsõsorban a tél keménységétõl, ezen belül is fõleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetõket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak és ilyenkor többnyire az északi inváziós fajok is elmaradnak. Ez a helyzet azonban gyorsan megváltozhat egy-egy markáns hidegfront betörése elõtt, ami Eurázsia hatalmas területeirõl hozhat jelentõs madártömegeket a Kárpát-medencébe.     A madárvédõk az etetõkbe helyezhetõ madáreleségeket négy nagy csoportba sorolják. A legismertebb a napraforgó, amibe érdemes pluszban apró szemû magvakat, például kölest vagy muhart tenni. A második az állati zsiradék, a cinkegolyó, a háj, a faggyú és a fõzéssel sótalanított szalonna, a harmadik a gallycsonkokra szúrható, földre szórható alma, illetve a télen is nélkülözhetetlen ivó- és fürdõvíz, ezért az itatóból a jeget napközben legalább egyszer érdemes langyos vízre cserélni.     

Az egyesület szakemberei felhívják a figyelmet arra, hogy senki ne etesse kenyérrel vagy morzsával a madarakat, mert ez több napig, hétig is az etetõben maradhat elfogyasztatlanul és eközben erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást okozhat az állatoknál.     

A kihelyezés módja és mûködési elve szerint létezik ablak-, dróthenger-, dúc-, függõ-, garatos önetetõ és talajetetõ, de vannak olyan tematikus etetõkertek is, amelyekkel a ritkább harkályok, küllõk és ökörszemek látogatását lehet gyakoribbá tenni. Az etetõkre látogató madarak egy része jobban szeret a talajon táplálkozni, míg mások inkább a talajszint felet vagy kimondottan az ágak között érzik jól magukat, ezért egy-egy etetõhelyen lehetõleg több szinten is érdemes eleséget kínálni. Az etetõk közelébe érdemes kihelyezni néhány mesterséges madárodút is, amelyben a cinegék vagy a verebek akár csoportosan is tudnak éjszakázni.     

A madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetõhelyek táplálékkínálatára, évrõl évre akár több száz kilométerrõl is visszatérnek a stabil etetõk közelébe telelni, ezért a megkezdett etetést lehetõleg érdemes minden évben folytatni.     

Bornemissza Zoltán fatenyésztési vándortanár a madarak téli etetésének lehetõségére és fontosságára is felhívta a figyelmet A hasznos madarak védelmérõl címû ismereterjesztõ, szemléletformáló könyvében, amely 1890-ben jelent meg Budapesten. Ettõl az évtõl számítják a lakosság körében mind nagyobb népszerûségnek örvendõ országos madáretetés elindulását, amely immár 127. téli-tavaszi szezonjába lépett.

MTI - Kanizsa