A Magyar Tudomány Napja alkalmából „Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban, a globális világban?” címmel elõadás- és vitasorozatot rendezett a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Nagykanizsa és Térsége TISZK Nonprofit Kft., és a GTTSZ Nyugat-dunántúli Régiója a Medgyaszay Házban.

Az elõadás és vitasorozat 126. szakmai fóruma az „Oknyomozó tudomány – versenyképesség” témakört járta körbe.

A Nagykanizsai Szakképzési Centrum szervezésében megrendezett tudományos napon a megjelenteket, közöttük a középiskolás diákokat, Bene Csaba, a szakképzési centrum fõigazgatója köszöntötte, és Dénes Sándor polgármester, a rendezvény fõvédnöke nyitotta meg.

Hogy mit jelent a diákok számára a tudományos nap? Köszöntõjében Bene Csaba kifejtette: ma, ebben a gyorsan változó világban, az óriási technológiai fejlõdésben, ami napjainkat átszövi, nem lehet elmenni a tudományos eredmények mellett. Ismerni kell mindenkinek ezeket az eredményeket. Nemcsak a kutatóknak, tudósoknak, és az eredményeket felhasználóknak, hanem majd a fiataloknak is. Végezzenek akár egyetemet, vagy az élet bármilyen területén dolgozzanak. De azoknak is, akik a szakképzésben tanulnak, és a szakmájuk kiváló ismerõi szeretnének lenni.

A diákoknak azt kívánta, gyarapodjanak tudásban, szemléletmódban, és ezt a tudást vigyék tovább az intézményükbe, hozzák szóba az órákon, hogy akik nem lehetnek itt, õk is tudják hasznosítani az elhangzottakat.

Dénes Sándor polgármester a világhírû tudósunk, Vizi E. Szilveszter gondolatával kezdte köszöntõjét:

„A tudósnak nemcsak a világ titkait kell felfedni, hanem azokat mindenki számára közérthetõvé kell tennie.” Azért érdekesek az idézett szavak, mert kimondójuk annak a Magyar Tudományos Akadémiának volt az elnöke 2002-2008 között, amely megalapításának a kezdeményezésére és a kezdeményezõjére, gróf Széchenyi Istvánra emlékezünk a mai nappal – hangsúlyozta. – Hiszen 191 esztendeje, 1825. november 3-án Széchenyi felszólalásra jelentkezett a magyar országgyûlésben, és szót kért, nem csak a saját, hanem a teljes magyar hon minden polgára nevében. Szót kért, hogy felajánlja egy évi jövedelmét egy Tudós Társaság létrehozására, és így lehetõséget teremtsen az egész nemzet megújulásának. Mert másokkal szemben hitte, hogy e haza, amennyiben kimûvelt emberfõk sokaságát képes erejeként felmutatni, akkor elindul a fejlõdés útján. Széchenyi nagyságát az jelenti, hogy ahol a többség akadályokat látott, õ egy lehetõséget az építkezésre, amint írja is: „Azokból a kövekbõl, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsõt építhetünk.”

Vizi E. Szilveszter mondata azért születhetett meg – hívta fel a figyelmet a városvezetõ, mert Széchenyi kezdeményezése az Akadémia felállítására valósággá vált. És olyan nagyszerû intézmény lett, amelyben világhírû tudósok léphettek fel e lépcsõfokokon, azzal a már idézett szellemiséggel, hogy: a tudósnak nemcsak a világ titkait kell felfedni, hanem azokat mindenki számára közérthetõvé kell tennie.

A mai napon ezt a szellemiséget ünnepeljük – tért rá a rendezvény fontosságára a polgármester. – Kiváló, ezt az eszmeiséget képviselõ elõadókkal és szakemberekkel. Ünnepelünk, mert megtehetjük. Azért, mert Széchenyi felajánlása olyan folyamat csírájává, olyan serkentõ erõvé tudott válni, amibõl megteremtõdhetett egy új korszak a magyar tudományos közéletben, lényegében az egész magyar gondolkodásmódban. És azóta büszkék vagyunk az eredményeire, hiszen a magyar identitás és az önmagunkról alkotott kép szerves része, hogy mi ötletesek, kreatívak és újítók vagyunk, hogy számos találmány és fejlesztés köthetõ nemzetünkhöz és annak kimûvelt fõihez.

Vagyis e mai nap is azt kívánja igazolni, hogy Széchenyi szava és tette egy olyan új mentalitás megszületésének a kezdetét jelentették, ami felkavarta hazánk akkori szellemi állóvizét.

Végezetül a fiatalokhoz szólva azt kívánta Dénes Sándor, hogy a mai napon találjanak megerõsítést a jövõbe vetett hitükben, találják meg azt a szellemi magot, amely a lelkükben elültetve valódi hivatásként tud majd kibomlani, és felkavarja majd a jövõ állóvizét.

A polgármester szavait követõen „A légvédelmi rakéta fegyvernem múltja, jelene és jövõje” címmel Könczöl Ferenc alezredes, a Magyar Honvédség 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezredének parancsnoka tartott elõadást.

A „Magyar tudósok szerepe a világ fizikájában címmel, a 100 éve elhunyt nagykanizsai születésû Zemplén Gyõzõre emlékezett Prof. Dr. Kovács László fõiskolai tanár (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Szombathely). Kutasi Zoltán csapatvezetõ mérnök (Pallas Athéné Egyetem, Kecskemét) a kecskeméti hallgatók szereplésérõl számolt be az energiatakarékos jármûvek világversenyein. A tudományos fórumon természetesen helyet kapott a mûvészet is. A Farkas Ferenc Mûvészeti Iskola mûvésztanárainak – Baráth Yvette és Simó Márta elõadása a zenemûvészetet képviselte.

A konzultációt követõen Janzsó Antal címzetes igazgató, a GTTSZ fõtitkár-helyettese mondott zárszót.

B.E.