Magyarországon a háztartások évente mintegy 100 milliárd forint értékû fel nem használt, el nem fogyasztott élelmiszert dobnak ki - mondta a Földmûvelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelõs államtitkára egy szakmai konferencián.

Zsigó Róbert, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül szemléletformáló programjának nyitórendezvényén közölte: az uniós becslések alapján Magyarországon mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente. Ennek több mint 20 százaléka, mintegy 400 000 tonna a háztartásokban.     

Egy uniós becslés szerint évente és fejenként 39 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik Magyarországon, egy magyar felmérés szerint viszont az élelmiszerhulladék mennyisége évente és fejenként mintegy 46 kilogramm. Ezért is fontos az élelmiszerpazarlás mérséklése, amit a most induló kampány segítségével 2020-ig 8-10 százalékkal szeretnének csökkenteni - mondta az államtitkár.     

Zsigó Róbert felhívta a figyelmet: a kidobott élelmiszer nemcsak a háztartásoknak jelent veszteséget, hanem komoly környezetterhelést is okoz. Évente összesen 150 000 tonna, teljesen feleslegesen keletkezõ biológiai hulladékkal kell számolni. Ennek a mennyiségnek nemcsak a megsemmisítése, hanem már maga az élelmiszer megtermelése és a vásárlókhoz való eljuttatása is hatást gyakorol környezetünkre.     

Kiemelte: a Földmûvelésügyi Minisztériumban a pazarlással szembeni sikeres fellépés kulcsát a megelõzésben látják. A megelõzést támogatja a Nébih Maradék nélkül szemléletformáló programja is. A kampány ismeretterjesztõ és kommunikációs tevékenységével elsõ lépésként fel szeretné hívni a lakosság figyelmét az élelmiszerpazarlásra, majd ezt követõen a vásárlók magatartásának tudatosabbá tételét szeretnék elérni.     

Ebben a folyamatban a program kulcsszerepet szán az általános iskolásoknak. A készülõ rövid, játékos tananyag révén ugyanis már a gyermekek könnyen elsajátíthatják a legfontosabb ismereteket. Emellett a Nébih szakemberei az élelmiszer-elõállítók, az élelmiszerkereskedõk, a vendéglátásban dolgozók és a civil szervezetek bevonásával a magyar és a nemzetközi jó gyakorlatok összegyûjtését, valamint a magyar jogszabályi környezethez illeszkedõ útmutató kidolgozását is célul tûzték ki.     

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: Magyarországon a karitatív szervezetek tavaly mintegy 300 ezer nélkülözõ magyar emberhez tudtak élelmiszert eljuttatni. Az idén várhatóan ez a szám 350 ezerre nõ, a múlt évi 2600 tonna élelmiszerrel szemben ugyanis várhatóan mintegy 4000 tonna élelmiszert sikerül majd összegyûjteni a rászorulóknak.

MTI - Kanizsa