Az alapvetõ jogok biztosa szerint komoly problémát jelent, hogy a fõvárosban és a megyék döntõ többségében az elsõ- és a másodfokú gyámhatóságok jelentõs része létszámhiány miatt nem képes tartani az ügyintézési határidõket, és a hatóságok túlterheltek - közölte az ombudsman hivatala pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint Székely László egyedi ügyekben folytatott eljárásai során értesült arról, hogy a gyámhatóságok munkatársai túlterheltek, az ügyforgalomhoz képest kevés a státus, a meglevõ munkahelyeket pedig nem tudják megfelelõen képzett munkatársakkal betölteni. Az ombudsman szerint emiatt nem érvényesülhet maradéktalanul "a gyermek legjobb érdekét szolgáló eljárás elve", így a biztos hivatalból vizsgálatot indított és a kormányhivatalok gyámügyi fõosztályainak vezetõitõl részletes tájékoztatást kért.     

A vizsgálat azt mutatta, hogy a fõvárosban az adatszolgáltatás idején a gyámhatóságok az engedélyezett létszámmal látták el a feladatukat, öt megyében azonban annál többen, míg tizennégy megyében kevesebben dolgoztak. A tapasztalatok szerint a fõvárosban és tizenhat megyében a feladatokat túlterheltség nélkül csak a jelenleginél több munkatárssal tudnák ellátni.     

A közleményben kitértek arra, hogy a törvények szerint gyámhatósági ügyekben érdemi döntést 21 napon belül kell meghozni és közölni. Késedelem nélküli ügyintézésrõl mindössze egyetlen megye számolt be. A fõvárosban és tizennyolc megyében a rögzített határidõn túl születtek érdemi döntések, a leghosszabb, akár 120 napos ügyintézésrõl a leginkább szakemberhiánnyal küzdõ Pest megyébõl érkezett információ.     

Az érdemi döntések késedelmes meghozatala sérti az érintett ügyfelek tisztességes eljáráshoz fûzõdõ jogát - emelték ki a jelentésben.     

Az eredmények alapján az alapjogi biztos felkérte az emberi erõforrások miniszterét, hogy vizsgálja felül a gyámhatósági feladatokat ellátó egységek létszámkeretét és ahol kell, tegye meg a szükséges intézkedéseket, fontolja meg a további informatikai fejlesztések lehetõségét és azt, miként lehetne csökkenteni az adminisztratív terheket - írták.     

Közölték azt is, hogy Székely László a személyi feltételek mellett áttekintette azokat a jogszabályokat is, amelyek indokolatlanul hátráltathatják az ügyintézést. Ilyen tényezõ a függõ hatályú döntés lehetõsége, ha a hatóság megállapítja, hogy nem folytatható le egyszerûsített eljárás egy ügyben. Aggályos lehet azonban, ha a függõ hatályú végzések jogerõssé válásának és a jogkövetkezményeknek a megakadályozására a hatóságok a tényállás teljes feltárása nélkül is döntést hoznak. Emiatt 20l6 elsõ félévében eddig nem tapasztalt mértékben kellett elsõfokú döntéseket másodfokon megváltoztatni vagy kiegészítõ bizonyítást lefolytatni - fûzték hozzá.     

Tekintettel arra, hogy nem mindig a leggyorsabban meghozott döntés szolgálja a gyermek legjobb érdekét, az alapjogi biztos kezdeményezte a miniszternél, hogy vizsgálja meg a differenciált szabályozás kialakításának a lehetõségét, ideértve a függõ hatályú végzés meghozatalának mellõzését, valamint az eljárás felfüggesztésének a biztosítását - olvasható a közleményben.     

Az ombudsman fontosnak tartja a fluktuáció csökkentését, a dolgozók anyagi, társadalmi megbecsülését és szakterületen való megtartását. Székely László szerint nagy szükség lenne a munkatársak kiégését megelõzõ szupervízióra és képzésekre, így ezek biztosítására is felkérte az emberi erõforrások miniszterét.     

A jelentésben kitértek arra, hogy több ombudsmani vizsgálat tárt fel nem megfelelõ jogértelmezésre visszavezethetõ problémás joggyakorlatot, ezért az alapvetõ jogok biztosa szerint indokolt lenne gyámügyi eseti döntéstár és módszertani levelek kiadása, így ezek mielõbbi elõkészítését is kezdeményezte a szaktárcánál.

MTI - Kanizsa